helóbeló!:D itt az új rész nem is írok sokat csak gondoltam gyorsan felteszem és megyek barátnőmmel!:D annyira jó kedvem van:$ na pááá♥ ja itt is irhattok--->http://ask.fm/BoooBaba
A buszon nevetgéltünk, senki nem izgult nagyon jól ment a tánc.
A buszon nevetgéltünk, senki nem izgult nagyon jól ment a tánc.
Hamar oda is értünk, még fél óra volt a kezdetik.Sok csapat már a folyosón próbált.
-Nézd ki van ott!-ordított Nency a fülembe.
-Ki?
-Te nem ismered?
-Nem.
-Az Chachi Gonzales.
-Az ki.
-A példaképm, nagyon jól táncol.-mondta és odafutott.
Én végig Petivel voltam elfoglalva, amikor odajött az a csajszi akit az előbb Nency mutatott.
-Sziasztok, mi a csapat neve?-kérdezte kedvesen.
-Forever, de nem tudod véletlenül hanyadiok leszünk.
-Megnézem pillanat.-mondta és elkezdte nézni a kezében lévő papírt.
-Forever, ti kezdtek.
-Oké, köszi.-mondtam.
A lány elment, a nevére már nem emékszem mit mondott Nancy, de mindegy.
-Forever, mindenki jőjjön ide!-kiabáltam.
Amikor mindenki odaért Petra elkezdte:
-Ti lesztek az első fellépők, mindent ahogy a próbán, ne figyeljetek csak a zenére!
-Ekkor a színpadról megszólalt a műsorvezető.
Beszélt még egyideig majd elmondta hogy mi következünk.
A csapat felmet a színpadra, mi pedig a színpad oldalából figyeltünk mindent.
-Nagyon jók.-súgtam oda Petrának.
-Remélem a zsűrinek is tetszik.
Amikor eltáncolták mindenki tapsolt majd következet a zsűri véleménye.
Ekkor nekünk is fel kellett mennünk a színpadra.
-Kedves Forever.Nagyon kreatív a koreográfia és látszik hogy profi táncosokról van szó!Gratulálok!-mondta az egyik tag.-Nálam 9 pont!
-Tőlem 10 pontot kaptok!-mondta Chachi.
-Én is 10-et adok.-mondta a másik nő.
-Én csak 8-at adok, mert voltak kisebb hibák.-mondta a 4.
Amikor mindenki elmondta a pontokat meg a véleményt lementünk a szinpadról.
-Akkor én megyek is.-mondtam és mindenkit megöleltem, mindenkitől elbúcsúztam.
Petivel mentünk a reptérre taxit hívtunk, mert már nem sok idő volt.
Az úton folyamatosan csókolóztunk.A jegyek már nálam voltak, szóval nem kellett venni.Amikor a hangszóróból mondták, hogy indul a gépem elindultam.
-Szeretlek, jó legyél.-mondtam és megcsókoltam.
-Én is szeretlek Brigi, vigyázz magadra!
Amikor elindultam a gép felé sírtam, nagyon sírtam.Még visszarohantam megöleltem Peti és adtam neki egy csókot.
-Ne sírj, nem lesz semmi bajom.
-Tudom.
-Na menj, mert lekésed a gépet.
Zokogva mentem végig a repülőig, felszálltam az ablakból még sírva integettem Petinek.Nagyon szomorú volt amikor felszállt a gépem, de próbált erős maradni.Egy bácsi mellett ültem aki egész úton horkolt.Én szinte végig sírtam.A stewardes jött oda hozzám.
-Jól vagy?
-Igen.
-Nem kell sírni, nem zuhanunk le.
-Az most kit érdekel?
-Akkor mi a baj?
-Már most hiányzik.
-Ki?
-Peti.
-Ne sírj!-mondta és elment.
Én nem tudtam abbahagyni a sírást.
Amikor leszálltam a gépről sikerült kicsit megnyugodnom, de nem teljesen.
Mihent leszálltam felhívtam Petit.
-Sziaa, nagyon hiányzol!-mondtam de már jobban éreztem magam, hogy hallhatom a hangját.
-Szia Brigike, te is.
-Hol vagy?
-Vissza jöttem a versenyre, most kezdődik az eredményhirdetés.Te?
-Még a reptéren, azt mondta Fruzsi valaki kijön majd értem.
-Senki ismerőst nem látsz?
-Nem, de leteszlek, mert drága a hívás ha hazaértél legyél skypon Manó.
-Legyél jó Brigike.
-Te is, millió puszi.
-Neked is.
-Szeretlek.
-Imádlaak.
-Na jó, tegyük le.
-Leteszem én, szeretlek, szia!-mondtam és kinyomtam.
Még ott álltam pár percig amikor megláttam Bencét(?).
-Szia Brig!
-Hali, te jöttél értem?
-Aha, Csabinak vagyok segíteni és most lett meg a jogsim, szóval engem küldtek.
-Értem, akkor mehetünk?
-Amerikába ilyen hideg van?-kérdezte és a sálra mutatott.
-Nem, csak így tetszik.
-Akkor majd télen hordod így, de most leveszed.-mondta és lerántotta.De megcsikarta a sebet...nagyon el kezdezz fájni, rögtön odakaptam a kezemmel és visszavettem a sálat.
-Még ott egy kicsit kilátszik.-mondta és közelebb jött, fentebb húzta a sálat.
-Köszi.-mondtam és beültem a kocsiba.
Az úton Bence folyamatosan kérdezgetett.
-Peti?
-Soha nem voltunk még jobban.
-Ő volt?
-Mi?
-A nyakad.
-Ja igen.-mondtam és nevetni kezdtem.
-De ha annyira jó akkor miért sírtál?
-Nem sírtam.
-Igen, az látszik a sminkeden.
-Már most hiányzik.
-És amerika milyen?
-Szokatlan, rengeteg az ember.
Szinte egész úton amerikáról, meg minden másról beszélgettünk, egészen addig amíg nem csörrent meg a telefonom.
-Ismeretlen szám volt.
-Haló, Brigi vagyok.
-Itt a Forever!-ordították egyszerre a telefonba.
-Sziasztok, na mi volt?
-Hogy is mondjam...-mondta a telefonba azt hiszem Nency.
-Elsők lettünk.-ordította mindekni.
-Ááááááá ügyik vagytok, most úgy megölelnék mindenkit.Gratulálok!
-Köszi!
-Akkor a következő már a keringő lesz és az esküvőn majd találkozunk, de azt elvárom, hogy néha hívjatok!
-Oké, de van itt még valami.-mondta Petra.
-Mi?
-Petike itt zokog a háttérben.
-Mi baja Manónak?
-Már most nem bírja, beszélsz vele.
-Add ide légyszi.
Amikor odaadták Petit csak szipogott.
-Manó, ne sírj, mert akkor én is sírok.
-Oké, de nagyon hiányzol.
-Na, akkor most nyugodj meg, semmi bajom, itt ülök a kocsiban Bencével, mindjárt odaérünk.
-Bence vigyázz rá.
-Peti ne rinyálj, hány éves vagy?Az én pasim legyen egy kőszikla!-mondtam és nevettem.
-Az vagyok.
-Nevess.
-De nem tudok.
-Akkor nem szeretlek, Peti nevess!
Amikor nevetni kezdett megnyugodtam.
-Na akkor vidám vagy?
-Dicsekedj el a folttal mindenkinek és az leszek.
-Oké, de akkor most már boldogság van?
-Van.
-Akkor most hazamész és felmész skypera, ott folytatjuk.
-Szeretlek!-mondta és letette.
Csendben telt az út többi része, amikor odaértünk Fruzsiékhoz kiszálltam a kocsiból.Senki ismerőst nem láttam.
Fruzsi hátulról támadott.Éppen hogy kiszálltam már a nyakamban is volt.
-Szia Fruzsika!Gratulálok élőben is!
-Brigike, minek ez a sál.
-Peti.
-Ja már mondtad, de gyere fel, lemossuk ezt a gyönyörűen elkenődött sminket.-mondta és felrángatott.
Fent még beszélgettünk, nagyon boldog volt én is próbáltam elterelni a gondolataimat Petiről...az már más dolog, hogy nem sikerült de legalább megpróbáltam.
-Azt ugye tudod, hogy a tanú mond köszöntőt.
-Hát ok, de két tanú szokott lenni, nem?
-De, nekem te leszel az egyik a másik meg Dana, Csabinak Peti meg Bence.
-És Petinek nem kéne szólni?
-Majd, ráér de mi is van veletek?
-Nagyon jó minden, ezt nézd!-mondtam és megmutattam a tetoválást.
-Ez igazi?
-Az, és Petikének is van.
-Szupi, nem fájt?
-Csak kicsit, de elhívtad már a szüleidet?
-El kéne kísérned, téged szeretnek.
-Oké, úgyis meg akarom nézni anyáékat.
-És ruhát is el kéne jönnöd választani majd.
-Oké, meg majd elmegyünk Zsoltiékhoz, ők megcsinálnak mindent.
És mi az első program?
-A meghívókat kell odaadni.
-Oké, de meg kéne néznem valamit.-mondtam és a laptopra mutattam.
-De ne sokáig beszéljetek, mert dolgunk van.
-Honnan tudtad?
-Láttam a szemeden.
Odarohatam a géphez és rögtön hívtam is Petit.
Csak sokárra vette fel, már kezdtem aggódni.
-Szia Brigike, mizu?
-Semmi, hiányzol!
-Te is, de nem is tudod mennyire.
-Látom már nem sírsz, ennek örülök.
-Én is de a sál még mindig rajtad van.
-De már sokmindenkienk megmutattam.
-Biztos?
-Bencének meg Fruzsinak, de más ismerőssel még nem is találkoztam.
-Oké, de most akkor csak ilyen 10 percek jutnak majd rám?
-Nem, egész éjszaka beszélhetünk.
-Honapra mi a program?
-Megyünk a szüleidhez.
-Bemész Katiékhoz?
-Be, megnézem őket.De szerinted ha Fruzsit elviszem Zsoltihoz megcsinálja?
-Tuti.
-Oké, meg akarlak csókolni...
-Én is, de nagyon...
Éppen beszélgettünk amikor berontott Csabi a szobába.
-Szevasz Petike, lenne egy kérdésem!
-Mondd, csak siess, mert dolgunk van.
-Leszel a tanúm?
Persze, de mit kell csinálni egy tanúnak?
-Csak egy kis beszédet kell majd elmondani.
-Én nem tudok beszédet írni.
-Majd segít Brigi.-mondta és kiment.
-Amúgy mizu otthon?-kérdeztem.
-Buli van, itt van az egész Forever.
-Vigyél le légyszi.-mondtam.Peti rögtön felkapta a laptopot és levitt a többiekhez.
A zene leállt és hirtelen mindeki elkezdett sikítani amikor meglátott.
-Sziasztok, gratulálok, ügyik voltatok!-kiabáltam.
-Köszi, de nélkületek nem ment volna.
-Ment volna, de foytassátok a bulit, nekem most mennem kell, koccintsatok helyettem is!Majd még beszélünk sziasztok.-mondta és le akartam tenni.
-Brigi, ne!-kiabált Peti.
-Mondd!
-Mikor beszélünk legközelebb?
-Este.
-Oké, szeretlek.
-Én is, vigyázz magadra!
Letettem és visszamentem Fruzsiékhoz.Mindenki ott ült a konyhában, és beszélgetett.
-Akkor holnap csak anyudékhoz megyünk?-kérdeztem vidáman.
-Épp elég lesz...már most félek!
-Nem lesz semmi gond.
-Remélem.
-És hol fogok aludni?-kérdeztem.
-Majd abban a szobában.
-És reggel hánykor akarsz indulni?
-Nem kelünk hamar, csak olyan 10 felé.
-Oké.
-Petikével megvagytok?-kérdezte Bence.
-Nagyon.
-Tényleg sírt?-kérdezte nevetve.
-Most miért neveted ki, olyan aranyos!-mondtam és pofon vágtam Bencét.
-Peti sírt?-kérdezte meglepetten Fruzsi.
-Majd elmondom, de csak egy kicsit amúgy!
-Az mi?-kapta el a kezem Csabi.-Mikor csináltattad?
-Két napja kb.
-És ez mit jelent?
-Ez egy ilyen páros tetoválás.
-És hol a párja?-kérdezte Bence.
-Petikénél.
-Éértem, de abba bele se gondoltatok, hogy mi lesz ha szakítotok?
-Fő az optimizmus.
Ott beszégettünk kb 10-ig, utána elmentünk fürdeni majd a többiek aludtak...én nem tudtam az időeltolódás miatt.Én inkább Petivel beszéltem.
De hangosan kellett, mert elég rossz volt a mikrofon.
-Brigi csitulj be!-ordított Bence a másik szobából.
Annyira nem is foglalkoztam vele, tovább beszéltem Petihez.
-Brigi, ha nem maradsz csendbe odamegyek!
-Gyere!-kiabáltam vissza neki.
Nem jött senki, szóval folytattuk a beszélgetést.
-Nekem ebből elegem van.-jött be Bence idegesen.-Brigi, becsitulsz vagy esküszöm kikötözlek és beragasztom a szádat!
-A csajomról leakadsz!-kiabált Peti.
-De nem tudok tőle aludni.
-Na jó, menjél Brigi, jó éjszakát, szeretlek.
-Én is, de ott még nincs este, ha jól tudom.
-Nincs.Szeretlek, szia.
-Iádlak, csövi.-mondtam és letettem.Kikapcsoltam a gépet.Megpróbáltam elaludni, de nagyon rosszat álmodtam.
-Bence idejöhetek?
-Minek?
-Nem tudok aludni.
-Ajj, gyere, csak aludj.
Odabújtam Bence mellé, de még akkor sem tudtam aludni.Csak forgolódtam egész éjszaka.
-Brigi, megállsz vagy elmész.
-Megállok.
-Akkor aludj.
-De hiányzik Peti.
-Akkor képzeld azt hogy én vagyok, vagy mit bánom én, csak aludj.
-De más az illatod.
-Akkor is aludj.Már hajnali három, de még egy percet se tudtam aludni miattad!
-Én se aludtam, nyugi!
-Brigi, hallgass már el!
Egy ideig csendben néztem magam és, majd elkezdtem dúdolni.
-Brigi, csitt!
-De nem tudok aludni.
-Akkor mondjak mesét, vagy mit csináljak?
-Túl meleg van.
-Vedd le azt a sálat és aludj.
-De...
-Sötétben senki nem látja.
Levettem a sálat, de még most sem tudtam aludni.Csak forgolódtam egész éjszaka, már mesét is mondtam magamnak, de semmi...
Végül úgy döntöttem, hogy nem alszom.Kimentem a konyhába, főztem egy kakaót és kiültem a teraszra, néztem a város fényeit.
Fruzsi és Csabi a földszinten aludtak.Már 6 óra...
-Felmegyek a boltba!-mondtam magamnak.
Felöltöztemm, elindultam a boltba vettem magamnak egy csokit és kisétáltam a tóhoz, amibe beleesett a kulcsom.Előjöttek az emlékek, mosolyogtam.Elsétáltam a nyaralóig, minden sötét volt.Eszembe jutottak a bulik, viták, a verekedés.A Petivel itt együtt töltött időnk, Csali, Zsó, meg úgy szinte minden.
Csörgött a telefonom.Bence volt az, de kinyomtam.Nem volt most kedvem hozzá.Vagy 5-ször hívott, de nem vettem fel csak az utolsónál.
-Hali, mit szeretnél?
-Hol vagy itt idegeskedek már egy órája.
-Csak eljöttem sétálni, nyugi.
-És hol vagy?Gyere haza, mert a laptopod folyamatosan csörög.
-Vedd fel Peti az.
-De téged akar, gyere haza.
-Jó, oké.-mondtam és kinyomtam.Elindultam hazafelé.Otthon érdekes módon nem volt semmi hívás, se semmi.
-Bence, most minek rángattál haza?
-Mert nem szeretem ha egyedül mászkász.
-Akkor mit csináljak?
-Nekem mindegy.
-Még csak fél 8...
-Akkor igyál egy kávét, már úgyse fogsz aludni.
Kimentem a konyhába, főztem kávét és megint kiültem a teraszra, de mostmár a lapotopom is ott volt.Felmentem facebookra és kiírtam PEtinek, hogy hiányzik.De nem volt fent senki normális szóval kijelentkeztem és ittam tovább a kávét.
Amikor Fruzsi felkelt, kiment ő is a teraszra, de ő a lentire.Kihajoltam hogy integessek neki, majdnem kiestem, de Bence elkapta a lábam...
-Kösz.
-Mennyi bajom lesz veled...-mondta és leült.
Fruzsi is feljött hozzánk.
-Fruzsi én mégegy éjszakát nem bírok így ki...-mondta Bence
-De most mit csináljak ha hiányzik?
-Majd most jobb lesz!-mondta Fruzsi és leült ő is.
-Remélem, mert kizárom ha nem.
-De vicces!-mondtam és durcásan keresztbe tettem a kezem.
Még egy ideig csendben ültünk ott, majd én szólaltam meg:
-Akkor megyünk?-kérdeztem olyan 9 felé.
Elindultunk, vonattal metünk.
Amint megláttam a vonatot nevetni kezdtem.Eszembe jutott a Pesti út, meg a csirkés ügy.
-Most mit nevetsz?-kérdezte Fruzsi.
-Csak eszembe jutottak dolgok.
-Oké.
-Félsz még?
-Anyától nem, de apától...
-Nem lesz semmi baj, csak nyugodtan.
-Nem tudok nyugodt lenni!
-Csabi miért is nem jön?
-Nem merem odavinni.
A vonaton szinte végig beszélgettünk.Amikor leszálltunk először a mi házunkba mentünk.
Zsó nyitott ajtót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
egyjonyar@citromail.hu