part 38

Sziasztok!Itt a következő rész, bár nem tudom van e ennek a bolgnak értelme...nemtudom olvassa e egyátalán valaki...
Ha olvasod és nem szeretnéd hogy vége legyen, akkor jelezd légyszi vagy komi írással vagy pedig itt------>http://ask.fm/BoooBaba ha pedig senki nem fog írni akkor rögtön abbahagyom a blogot:( az őszintét megvallva nem szeretném, de ha senkit nem érdekel, muszáj lesz..:(


-Nem, de kárpótlásul most folytatjuk a tegnapit!-mondta és nekidöntött a korlátnak.Csókolgatni kezdett.Lenéztem és olyat láttam, amit nem tudtam elhinni.
Anya volt az, de nem az eredeti, hanem a régi.
Amint meglátott odarohant és ölelgetni kezdett.
Amikor meglátta a foltot a nyakamon ideges lett és pofon vágta Petit.
-Anya ez mi volt?
-Nem tudom milyen anyád van itt, de nem értem hogy hagyhatja, hogy ilyen legyen a nyakad.-csak ekkor jöttem rá, hogy Peti levette a sálat.
-Nagyon is jó anyám Cher és nem tud a nyakamról.
-Igen, és ha annyira jó akkor hol van most?
-Dolgozik.De legalább fontos vagyok neki, most pedig légyszives menj el a házunkból.
-Nem is akarok ilyen gyereket!-mondta és meg akart pofozni, de Peti elkapta a kezét.
-Ha meg meri ütni!Nem lesz hálás azért amit kap.
Anya ement, nagyon ideges volt...
-Köszi.-mondtam és megcsókoltam Petit majd lementem és folytattam én is a próbát. de valahogy nem tudtam a táncra koncentrálni, nem értettem mi volt anyával.Mit keresett ő itt?Miért pofozta fel Petit, és miért akart megütni engem?
-Bigi jól vagy?-kérdezte Petra.
-Igen, persze, csak...mindegy, majd emondom.
-Felmehetsz, ma már úgyis csak táncolunk, azt meg meg tudom csinálni.
-Akkor felmegyek, köszi.-mondtam és elindultam.Peti is jött utánam.
Szomorúan ültem az ágyamon amikor Peti lépett be.
-Mivan Brigike?
-Tiszta ciki, idejön az anyám, aki nem is az anyám és felpofozza a pasimat...
-Emiatt ne aggódj.
-De...
-Nincs de, lealább az én kedvemért mosolyogj.
-Oké.-mondtam és megcsókoltam.-Folytassuk a szivecskét?
-Azt bármikor.-mondta és odaült mellém.Bekapcsoltam a gépet és hívtam megint Fruzsit.
-Szia, egyet találhatsz ki volt itt?
-Nem tudm, ki?
-Anya.
-Melyik?
-A magyar.
-Mit akart?
-Felpofozta Petit.
-Miért?
-A nyakam miatt.És ami a legjobb engem is fel akart.
-De?
-Peti elkapta a kezét, leordította végül elment de van egy olyan érzésem, hogy nem utoljára látom.
-Nem tudom, de mi ez a cuppogás?
-Petike szórakozik.-mondtam.
-?
-Megint a nyakamat szívkálja.
-És hagyod?
-Már mindegy.
-Te tudod, de így már két foltod lesz.
-Az előzőből akar szivecskét csinálni.Az esküvővel mi van?
-Ööö jövőhónap, azaz augusztus 14 de 15-re is átnyúlik.
-Szupi, akkor az 3 hét múlva.
-Igen.
-Én elsején lemegyek segíteni, de csak én a többiek meg majd csak 13 este jönnek.
-És hol alszanak?
-Majd kinyitjuk Petiék nyaralóját.
-Oké, de Petra meg Rob is jőjjön!
-Jönnek.
-Hali Brigi!-jött oda Csabi is.
-Gratuálok neked is!
-Köszi, de mi cuppog?
-Petike unatkozik és a nyakam harapdálja...
-Értem.
-Már szerveztem nektek egy csapat táncost akik bevezetnek a templomban, meg ilyenek.
-Szupi.
-Csak majd a zenéket küldjétek már át!
-Majd minden meg lesz.-mondta Csabi.
-Basszus úgy izgulok, mintha a sajátom lenne.-mondtam tapsikolva.
-Azt mondtad nemet mondanál.-mondta Peti.
-Most, de nem jövőre.
-Akkor jövőre megérhetem a kezed?-kérdezte Peti.
-Talán.De én meg akarok lepődni.
-Na de mi most megyünk.-mondta Csabi és kinyomta a gépet.
Peti folymatosan vagy a nyakam szívta vagy csókolgatott.
-Oké, ennyi elég.
-De még nincs kész.
-De már fáj.
-Kár, de azért szép lett?
-Gyönyörű.-mondtam és a nyakam köré tekertem egy sálat.
Lesétáltam a lépcsőn és láttam, hogy már senki nincs ott.Csak Steve ült a konyhában.
-Szia Brigi, jó a sálad.
-Tudom, most vettem.
-Persze.De előttem nem kell szégyellősnek lenni.Én a bevállalós csajokat szeretem.
-Hát, akkor nem engem keresel...
-Pedig tegnap Petivel máshogy néztetek ki.
-És neked van közöd ehez?
-Nincs, csak érdekel.
-De ne érdekeljen a magánéletem.
-A szerelmemnek mindene érdekel.
-Ó köszönöm, mit szertnél tudni?
-Szűz vagy?
-Nem, oroszlán.
-Tudod, hogy nem úgy értettem.
-Tudom hogy hogy értetted.
-Akkor miért nem úgy válaszolsz?
-Mert szeretem a titkaimat megtartani.
-Akkor kérdezek mást...öö hány pasid volt eddig?
-1.
-1+Peti vagy csak Peti.
-Csak Peti.
-Ezt se hiszem el.
-Nekem Peti az első és az utolsó.
-De közben még lehetnek mások.
-Például?
-Én!
-Te pont nem.
-Miért?
-Mert nem érzek semmit.
-Egy csók után se éreznél semmit?
-Nem.
-Akkor próbáljuk ki!-mondta és már közeledett, de én egyszerűen megfordultam és felmentem a szobába Petihez.
Peti ült a gép előtt és valakivel kamozott.Csak utána láttam meg, hogy Csabi az.
-Helósztok.
-Csabi most megyek, cső.
-Csá.
Peti lecsukta a laptopot és rám nézett.
-Mi van?
-Most hallom, hogy elsején hazamész.
-Igen, segítek az esküvőben.
-Itt akarsz hagyni egyedül?-kérdezte szomorúan.
-Csak két hét.
-De nem fogom kibírni.
-Én se de meg kell csinálnunk.Fruzsiékért!
-Oké, de minden nap beszélünk!
-Alap.
-És most mit csináljunk?
-Vannak ötleteim!-mondta és ledöntött az ágyra.Elkezdte leszedni rólam a ruhát, de megállítottam.
-Peti ne!
-De miért?
-Szeretlek, meg minden, de még nem akarom.
-Oké, várok rád.
-Köszi.-mondtam és megcsókoltam.
Ott csókolgattuk egymást még egy csomó ideig amikor valaki kinyitotta az ajtót, de mivel  szobában sötét volt nem láttam ki az.
-Igen, látom milyen normális anyád van...
-Anya?!Légyszi ne szólj bele az életembe azután amit tettél.
-Mit tettem én ellened?
-Például elraboltál, hazudtál, nem törődtél velem, soroljam még?
-Mikor nem törődtem veled?!
-Amikor elraboltak akkor is a munkáddal foglakoztál.Menj el és ne keress töbé legyszives.
-De te az én lányom vagy.
-Nem, a te lányod Zsó.És most légyszi hagyj békén.Nem fogom így sokáig bírni.
-Rendben, de küzdeni fogok érted.
-Nem kell, nem fogok visszamenni magyarországra.
Anya szó nélkül ment ki a szobából és a házból is.
Már nem volt kedvem semmihez.Még most sem tudtam feldogozni, hogy mit tett velem.
-Most mi a baj?
-Már mindig ez lesz?Idejön és zaklat?
-Figyelj, szerintem hívd fel, beszélj meg vele mindent.Ha akarod elmegyek én is veled.
-Oké, de beszélnél vele te?
-Persze.
Odaadtam Petinek a telefont és vártam mit mond majd anya.Mivel ki volt hangosítva mindent hallottam.
-Brigi.Örüök hogy hívsz.
-Először is Peti vagyok.És meg szeretnék beszélni egy találkozót.
-Milyen talákozót?
-Brigi úgy döntött találkozik magával és megbeszélnek mindent.
-Köszönöm, de mikor?
-Most az utcánk végén egy kávézóban.
-Ott leszek!
-De vannak szabáyok.
-Mik?
-Nem erőltet semmit!Ha Brig azt kéri akkor békénhagyja örökké!És a legfontosabb nem befolyásolhatja Brigit idiótaságokkal.
-Rendben 5 perc és ott leszek.
Peti letette a telefont és elindultunk a kávézóba.
Leültünk, folyamatosan fogtam Peti kezét, majdnem sírtam.
Anya utánunk érkezett.
-Sziasztok.
-Szia, először is kérhetek valamit?-kérdeztem, közben Petit szorítottam.
-Bármit.
-Hívhatnálak Katinak, csak mert nekem már Cher az anyám.
-Furcsa lesz, de igen.Szóval mit szeretnél megbeszélni?
-Én itt jól érzem magam.Nem szeretnék visszamenni magyarba, ezt meg kell értened.
-De néha meglátogathatnál minket.
-Ha sikerül feldolgozni akkor fogok oda járni, már csak a barátok miatt is.
-Én csak a héten vagyok itt, de otthon bármikor szívesen látunk.
-Apa kigyógyut már?
-Már sikerült, elvittük elvonóra.
-De azt ugye megérted hogy itt maradok?
-Igen és azt is megértem hogy kár volt megtenni 16 éve azt a hülyeséget.
-Na látod ebben egyetértünk de már mindegy.
-Akkor egyezünk meg abban, hogy én nem zavarlak többé, ha akarsz meglátogatsz minket, ha nem akkor nem.
-Megfoglak, de Petinek nem akarsz mondani valamit?
-Nem, a pofont nem vonom vissza ha arra gondolsz!
-És miért is nem?
-Mert 16 évig a lányom voltál.
-Oké, mindegy lehet nem kellett volna.-mondta Peti és megpuszilt.
-De beszélhetnék kettesben Brigivel?
-Elmehetsz, majd megyek utánad.-mondtam és megcsókoltam.
Amikor Peti elment anya nagyon csúnyán nézett rám.
-Most mivan?
-Kérdezhetek valamit?De ez a magánéletedbe tartozik.
-Kérdezz, max nem válaszolok.
-Ugye még szűz vagy?
-Anya már te is kezded?Miért nem lennék?
-Láttam amit láttam.
-Oké, akkor téged is megnyugtatlak nem történt semmi.De megyek, mert már vár Peti.
-Oké, szia de tudod hogy nekem bármit elmondhatsz.
-Tudom, szia.-mondtam és odamentem Petihez.
Peti nagyon furcsán nézett rám, de nem esett le mit akar.
-Mi az?
-Hogyétetted hogy te is?
-Te hallgatóztál?
-Csak meghallottam.
-Mindegy, csak azért mondtam, mert Steve is egész reggel erről kérdezget.
-Neki mi köze hozzá?
-Nem kell vele foglalkozni, de most amúgy már nem azért de arra lakunk...-mondtam és a másik irányba mutattam.
-Tudom, de most nem haza megyünk.
-Akkor?
-Sétálgaunk.
-OOké.
-De nem vennéd le azt a sálat, július van.
-Nem, mert valaki kiszívta a nyakam.
-Ki volt az?
-Egyet tippelhetsz.
-Tudom, de ezt akkor is leveszed.-mondta és erántotta  a sálam majd elfutott vele.
Én rohantam utána teljes erőmből, de nem tudtam elkapni.
-Peti légyszi!
-Oké.-mondta, visszajött de még mindig nem adta oda.
-Mit kérsz cserébe?
-Csókot, de ketőt.-mondta és a szájára mutogatott.
Megcsókotam kétszer és visszaadta a sálam.Gyorsan a nyakamra tekertem.
-Most hova megyünk?Én félek a sötétben.
-Majd én megvédelek, de amúgy már hazafelé.
-És otthon mit csinálunk?
-Fürdünk és aszunk, holnap pedig reggel elmegyünk kirándulni és estig mászkálunk az erdőben.
-Az nem fog menni, mert próba lesz.
-Ajj ne már tűnjünk el holnap.
-De ma se voltam!
-Petra biztos megértené.
-De te beszélsz vele.
-Érted bármit.
-De amúgy te olyan messzire el akarsz menni?
-Nincs az messze!
-Nem mehetnénk inkább máshová?
-Hova?
-Nem tudom, menjünk moziba.
-Mire?
-Valami horror.
-Nem.Én nem nézek veled horrort.
-Akkor mondj jobb programot.
-Nem tudok, nem is ismerem a város.
-Akkor menjünk el ilyen városnéző túrára.
-Olyan buszosra?
-Aham.
-De akkor el kel jönnöd a próbáról.
-Majd te elkérsz!
-És ha nem enged el?
-Akkor nem megyek sehova!
Amikor hazaértünk mindeki lent ült a nappaliban és minket nézett.
Nem is foglalkoztam velük, felmentem és elkezdtem gépezni.
-Mit csinálsz?-jött be Peti és lefeküdt.
-Twitter.
-Gyeremár idee!
Odamnetem és megpusziltam.
-Feküdj ide!
-Aj, minek?
-Szereteleek!-mondta és odarántott magához.
Elkezdett megint csókolgatni.
-Mivan, nyomulsz?
-Én nem nyomulok, de gyere velem fürdeni.
-Oké, de Petrával beszéltél már?
-Majd fürdés után.
-Oké, akkor engedj vizet én meg majd mindjárt megyek, mondtam és visszaültem a gép elé.Kijelentkeztem majd lementem A többiekhez, csak az volt a gáz, hogy elfelejtettem, hogy Peti vár.Kb 5 perc múlva alsógatyában jött utánam és az ölében vitt fel és ruhástól bedobott a fürdőkádba.leszedte rólam a ruhát és csókolgatni kezdett.
-Petike!
-Miaz?
-Ne légysz, nekem ez még korai.
-Jó bocsi.-mondta és leült velem szembe meg fogta a kezem.-Nagyon szeretlek!
-Jaj Peti tudod hogy én is.
-Annyira rossz lesz az a két hét.
-Tudom, de ki kell bírnunk.
-Nem fogom...
-De kibírod, meg én is.
-Vagy nem.
-Mondanám hogy gyere, de nem tudnák veled foglalkozni.
-Tudom, ezért is nem akarok menni.
-Majd úgyis itt lesz a csapat, meg Robék is nem fogsz unatkozni.
-És ki lesz a párom?
-Mikor?
-Az esküvőn.
-Én, hát ki lenne.Mi majd elkezdjük hamarabb tanulni a táncot.
-De én nem tudok keringőzni meg ilynek...
-Én se, de majd megtanuljuk!
-Annyira szeretlek.
-Én is.
-Van egy ötletem.
-Alig várom.
-Csináljunk tetkót.
-De igazit?
-Aha, közöset.
-Oké, de miyet?
-Én egy végtelenjelbe egy B te meg egy P betűt.
-Betű nélkül jó.
-Miért?
-Mert mi lesz ha szakítunk.
-Olyan nem lesz.
-Ne mondd ezt tudod hogy semmi nem tart örökké.
-Ez a baj, de majd mi leszünk a kivétel...és kivétel erősíti a szabájt.
-Bárcsak...-mondtam és kiszálltam a kádból felvettem egy pólót és lefeküdtem.
Peti is nem sokkal később jött utánam, de még ő elment és beszélt Petrával.amikor visszajött bebújt mellém, egy szót sem szólt csak elaludt.Amikor már hallottam a horkolását én is elaludtam, reggel korán felekltem, olyan fél 9 felé.
Lementem a konyhába csinátam két kávét és két szendvicset felvittem és az egyik adagot odaadtam Petinek a másikat meg megettem én.
-Köszi, de nem kellett volna ezért felébreszteni!
-Nem sokárra indul a busz.
-Akkor öltözzünk.-mondta és elindut a szekrény felé.
Amikor mind a ketten elkészültünk kimentünk a megállóba és felszálltunk egy városnéző buszra.Egy tetoválószalon előtt álltunk meg.
-Biztos hogy akarod?-kérdezte és megfogta a kezem.
-Érted igen, de hova?
-Nem tudom, és a vállamra.
-Én meg a gyűrűsujjamra.
Bementünk, nem voltak sokan, de mivel nem vittünk szülőt nem akarták megcsináni, de végül rávetük őket.De így is fel kellett hívni anyát.
Szerencsére megengedte.Megcsináltattuk a tetkókat és elindultunk hazafelé.Kicsit fájt az ujjam, meg elég viccesen nézhetett ki mivel be volt kötözve...de mindegy.
-Ennek a biyónak meddig kell rajta lenni?
-Asszem holnap már le lehet venni.
Hazasétáltunk, a próba még tartott, szóval én is beálltam.
Peti folyamatosan engem nézett és vigyorgott.
A próba végén szólaltam csak meg.
-Akkor holnap főpróba a téremben és szombaton fellépés New Yorkban!Most mehettek, sziasztok.-mondtam és odamentem Petihez, megöeltem.
Felmentünk a szobába, Fruzsi megint hívott.
-Szia, mizu?
-Brigi, basszus még csak most egy napja de már ki sem látszok a dolgokból, nem tudnál hamrabb lejönni?
-Szombat délután max...
-Az is jó lenne, de nem baj?
-Nem, mennék már ma is, de fellépés van szombaton...
-Oké, nem baj, de akkor szombaton hány körül?
-Még nem tudom, de majd hívok taxit.
-Oké, de most megyek szia.-mondta és kijelentkezett.
Odafeküdtem Peti mellé és sóhajottam.
-Még két nap.-mondta szomorúan.
-Minden reggel meg este beszélünk, oké?
-Igen, meg nappal is.
-Kikisérsz a reptérre?-kérdeztem szomorúan.
-Persze, legszívesebben elmennék veled, de csak zavarnák.
-Nem az, csak nem lenne rád időm...
Ott feküdtünk csendben, puszilgattuk egymást.
-Ma még kell valami program.-mondta Peti.
-Gyere.-mondtam és elkezdtem rángatni.
-Hova megyünk?
-Vidámparkba.
-De nekem most kicsi sincs jó kedvem.
-Pont azért.
Elsétáltunk a vidámparkig ahol mindent kipróbáltunk.Sokkal vidámabban jöttünk ki, de azért nem volt olyan mint amúgy.
-Nagyon szeretlek.
-Peti éljünk a mának.Most még itt vagyok, majd szombatom legyünk szomorúak.
-Oké, akkor most elmegyünk a plázába, kajálunk és megnézünk egy filmet.
Így is tettünk, egész este fogtuk egymás kezét.A pláza után hazasétáltunk, nevetgéltünk, viccelődtünk, otthon lezuhanyoztunk és elaludtunk.
Reggel arra keltem, hogy a nap a szemembe tűz.Lementem a konyhába, már mindenki ott ült.
-Petra figyu, kicsit gáz ez...de előre is bocsi.
-Mi a baj?
-Az esküvő...szombaton el kell utaznom és nem tudok segíteni a táncban.Max kamerán.
-Hát midegy de megoldom semmi baj.
-Tényleg?
-Megoldom de néha majd hívlak.
-Oké, meg Petinek is be kell tanulnia meg a te párodnak is gondolom Rob, ja igen, meg páros tánc lesz szóval majd azokat is kell alakítani.
-De a fellépésre még jösz?
-Igen, a buszt 8 ra hívtam ide.
-Oké, de Peti marad?
-Igen.-mondtam szomorúan.-Az esküvő pedig augusztus 14 de ti 13.-án jösztök, Steve is jön.
-Brigi gyere!-kiabált Peti.
Felmentem és bebújtam Peti mellé.
-Leszedted a tapaszt?-kérdezte és megfogta a kezem
-Nem, leszeded nekem?
-Gyere.-mondta, behúzott a fürdőbe és elkezdte óvatosan leszedni.
-Tök jó.-mondtam és nézegettem.
-Most te is szedd le nekem.-mondta.
Odaléptem Petihez és óvatosan elkezdtem lehúzni a tapaszt a váláról.
Ott nézegettük a tetkókat.
-Akkor holnap mész?
-Muszáj, de minden reggel este beszélünk.
-Alap, de nehogy összeszedj valami jó csávót.
-Nálad jobbat?!Nem is létezik olyan.
Kézenfogva sétáltunk le a konyhába.
-Ez mi?-rohant oda Petra és elkezdte nézni Petit tetkóját.
-Brigikének is van.
-Muti!Mikor csináltátok?
-Tegnap.
-De igazi?
-Az bizony.-mondtam és nevettem.
-Ma délben kezdődik a próba.-mondta és az órára mutatott.
-Oké, legalább délután még össze tudok pakolni.
Csendben kávéztunk, Peti folyamatosan ölelgetett.Steve pedig nézett.
-Imádlak.-mondtam és megcsókoltam.
Felmentem a fürdőbe, amikor kijöttem megint Steve ült az ágyon.
-Szia Brigi.
-Hali.
-Nem fogom bírni nélküled.
-Hát ez egy ilyen sport.
-Csinálunk közös képet?
-Egyet.
Bementünk a fürdőbe és csináltunk képet.
Amikor visszamantünk már Peti a nappaliban nézte a tv-t.Odafeküdtem az ölébe, megint elkezdett csókogatni meg a hajam piszkálta.
-Peti engedd el a hajam!-mondtam és a kezére akartam csapni, de elkapta a kezem és simogatni kezdte.
-Brigike mennünk kéne.-jött le Petra a lépcsőn.
-Mehetünk.-mondtam és felálltam.
A fiúk most nem jöttek, mi meg hamar odaértünk, mert busszal mntünk, már fél 12- kor ott voltunk.
-Akkor szernitem kezdjük el addig összerakni a keringőt.
Elkezdtünk keringőzni, nagyjából kész is lettük, amikor mindenki megérkezett.
-Na akkor most minden legyen tökéletes, mert holnap fellépés és nyerni szeretnénk, ugye?!-mondtam és benyomtam a zenét.
Minden jól ment, szinte tökéletes volt.
-Ügyik vagytok, akkor most pihenés képpen megbeszéljük a holnapi napot.-mondta Petra és leült.
-Szóval reggel 8-ra, de pontosan odajösztök a házunk elé, mert oda rendeltük a buszt.kb 1 óra az út New Yorkba, ott még a maradék időben elpróbájuk és utánna fellépés.A verseny 10-kor kezdődik az eredményhirdetés pedig 14-kor.-mondtam.
-De Brigi az eredményhirdetésen már nem lesz ott, mert el kell utazni, már csak az eskövőn találkozunk vele.
Mindenki bólogatott majd elkezdtük a próbát.
Amikor végeztünk, Petrával hazasétáltunk, ahol a fiúk a tv-n játszottak valamivel.
-Manó segítessz összepakolni?
-Megyek Brigike.-mondta és odajött, megfogta a kezem.Felementünk és elkezdtünk pakolni.
Rengeteg bőröndöm volt...amikor végeztünk lefeküdtünk az ágyra és csak néztünk magunk elé.
-Már most hiányzol.-mondta Peti és nagyon elszomorodott.
-Látni fogjuk egymást.
-De nem tudlak megcsókolni.
-Peti muszáj mennem.
-Tudom...
Csendben feküdtünk egész este végül lealudtunk, reggel fél 8-kor keltem.Lezuhanyoztam, felöltöztem sminkeltem.Pont nyolcra lettem kész.Már mindenki ott állt a kapuban, vártuk a buszt, Petiék is jöttek velünk.A busz fél órát késett, de már nem érdekelt, csak végre legyünk túl rajta.
A buszon nevetgéltünk, senki nem izgult nagyon jól ment a tánc.
Hamar oda is értünk, még fél óra volt a kezdetik.Sok csapat már a folyosón próbált.
-Nézd ki van ott!-ordított Nency a fülembe.
-Ki?
-Te nem ismered?