part 43

Na végre itt az új rész! Most viszont egy hosszabb időre eltünök, ugyhogy csak jövő hétvégén lesz rész, mert akinek oda tudnám adni addig az oldalt, az is elfoglalt, szóval jó olvasást, osszátok az oldalt!:) Itt továbbra is kérdezhettek tőlem: http://ask.fm/BoooBaba  Legyetek jók, pusziii!:)

-Petit nem láttad?-kérdeztem Fruzsit.
-Amerikában van.
-És Csabiék?
-Elmentek valami helyszínt keresni.
-Akkor mégis álmodtam?
-Mit?
-Itt volt Peti.
-Lehet álom volt, lehet nem.-mondta és mosolyogva megölelt.-Akkor mehetünk?-kérdezte.
-Hova?
-Bort kóstolni.
-Mehetünk, de hová?
-A pizzéria mellé.
Elindultunk, nem értettem semmit, csak gondolkoztam.Megkóstoltunk egy csomó bort, pezsgőt, meg mindent.Ettől mégannyira se értettem a dolgokat.
Kicsit becsípve indultunk haza.Otthon rögtön felrohantam hogy felhívjam Petit, de erre semmi szükség nem volt, mert ott feküdt az ágyon.
-Nem, te nem vagy igazi!Csak be vagyok rúgva.
-Neked mibajod?
-Tudom, hogy amerikában vagy.
-Nem, itt vgyok, veled.
-Biztos?Esküszöl hogy az igazi vagy?
-Esköszöm, de bizonyítani is tudom.
-Bizonyítsd!
Peti magához húzott és megcsókolt.
Most már tényleg nem értettem semmit...
Nem sokkal később Fruzsi rontott be.
-Mutii!-kiabált.
-Itt van Brigi.
-Nem baj, nekem is!-mondtam, pedig nem tudtam miről van szó.
-Igaz, majd ha nem lesz itt, de szép?
-Nagyon.
-MI?-kérdeztem idegesen.
-Nem kell megijedni, csak egy kis meglepi.-mondta Peti és megcsókolt.
Fruzsi elment én pedig tovább faggattam Petit.
-De mikor kapom meg?
-Amikro nem számítassz rá.
-Most nem számítok rá.
-De igen.De gyere, gyakoroljuk a táncot.-mondta és felhúzott, bekapcsolta a zenét és táncolni kezdtünk.
-Te nem azt mondtad, hogy nem tudsz keringőzni?
-Én néztem ma a próbát amíg te iszogattál.
Ott táncoltunk amikor belépett Csabi.
-Ugye nem?!-kérdezte meglepetten.
-Nem, csak az esküvőtöket próbáljuk!-vágta rá Peti.
-Még van másfél hét, és ti már tudjátok a táncot?
-Baj?
-Nem, de a csoport is ugyanezt táncolja majd?
-Igen, meg majd beálítjuk őket a tömeghez is.
Csabi kiment mi pedig folytattuk a táncolást.Szinte egész délután táncoltunk.
-Megyünk sétálni?-kérdezte Peti.
-Hova?
-A sétányra.
-Mehetünk.
Peti folyamatosan mosolygott és csókolgatott.
-Petike, szeretsz?
-Nagyon!
-Akkor mondd el mit titkolsz!
-Nekem nincsenek titkaim.
-De valamiről beszélt Fruzsi, meg Csabi.
-Az nem titok, az meglepi.
-Akkor miért nem most adod ide?
-Mert várom a megfeleő alkalmat.
-Ez az!
-Nem, majd idővel megkapod, nyugi!
Csendben mentem tovább, nagyon kíváncsi voltam.Mit titkolhat?Mire készül(nek)?Annyira zavart, hogy nem tudom mi folyik itt...elhatároztam, hogy kiderítek mindent.
Beültünk egy koktélbárba.
-Sziasztok, hozhatok valamit?-kérdezte egy csinos lány.
-Szia, valami jót, rádbízzuk.-mondta Peti és mosolygott.
Én még mindig csak ültem és gondolkoztam, semmit nem értettem...
-Beszélgessünk!-kezdte.
-Miről?
-Te mikor akarsz megházasodni?
-Nem tudom, attól függ.
-Mitől?
-Sokmindentől.
-És milyen esküvőt akarsz?
-Nagyot, sok vendéggel.
-És kivel akatod?
-Veled.-mondtam és megcsókoltam.
Peti csak mosolygott, nem szólt semmit.Ekkor megszólalt valami lassú zene.
-Gyere, mondta és elhúzott az asztaltól, elkezdtünk táncolni, közben végig csókolóztunk.
Annyira jól éreztem magam mindig amikor ő is ott volt.Csak hozzábújtam és táncoltunk, olyan jó volt érezni az illatát, annyira szeretem.Ott táncoltunk amíg a lassú rész volt majd visszaültünk, a koktélokat nemsokárra ki is hozták, iszogattunk, majd 11 felé indultunk haza.
Otthon amíg Peti fürdött, eldöntöttem, hogy megkeresem az ajándékom.
Néztem mindenhol, az összes polcot, zsebet, mindent fetúrtam amikor Peti megszólalt mögöttem.
-Csak szeretnéd!-mondta nevetett.
-Nem vagy vicces.
-De te igen.
-Mondd el!-mondtam és megöleltem.
-Nem mondom.
-De légyszi!
-Ne nehezítsd meg a helyzetet!
-Ha ideaod békén hagylak.
-Nem!-mondta és ledöntött az ágyra, elkezdte levenni rólam a ruhát, csókolgatott, harapdált.
-De miért nem mondod el?-szakítottam félbe az egész hangulatot.
-Miért nem akadsz le a témáról?
-Mert kíváncsi vagyok.
-Attól én még nem fogom hamarabb odaadni.
Ezen vitatkoztunk szinte egész éjszaka, egész addig amíg el nem aludtam.
Reggel amikor felkeltem Peti, Csabi meg Bence beszélgettek a teraszon RÓLAM...Direkt nem mentem ki, hátha meghalok valamit, de semmi használható.
-Tuti örülni fog.-mondta Bence.
-Hanyagoljuk a témát, bármikor felkelhet.-mondta Peti és feltette a lábát az asztalra.
-De szerencsés ember vagy te Peti.-mondta megint Bence.
-Miért?
-Ott van neked Brigi, szeret, nekem meg senki.
-Majd találsz te is valakit.-mentem ki én is hozzájuk és megöleltem Bencét.Majd leültem Peti ölébe.
Mind a hárman nagyon furcsán néztek rám.Nem tudtam eldönteni miért, vagy azért mert megzavartam a beszélgetést, vagy azért mert az ajándékról beszéltek.
-Ti is tudjátok mi az?-kérdeztem szomorúan.
-Brigi, mindenki tudaj, de senki nem fog beszélni.-mondta Csabi és vigyorgott.
-Tőlem durcizhatsz is még 8 napig, de nem fogom hamarabb odaadni.
-Csak mondd el mi az.Nekem annyi is elég.
-De ha elmondom mindent elmondok, úgymeg már a meglepinek annyi.
-Akkor azt mondd el, hogy milyen jellegű.
-Szép, különleges és remélem örülni fogsz neki.
-De ékszer, vagy mi?
-Nem mondok többet, így is sokat tudsz.
-Akkor is megkeresem!De gyere, kezdődik a próba, mondtam amikor meghallottam, hogy csörög a skype.
-Petra is tudja?-kérdeztem mielőtt még felvettem volna.
-Ő nem, de neki is el fogom mondani.
Nem is kérdeztem többet csak felvettem a hívást.
-Sziasztok.-mondtam és integettem.
-Mi a baj már?-kérdezte Petra.
-Ezt honnan veszed?
-Látom a csalódott fejedből.
-Petike titkolózik.
-Az amiről beszéltünk?-kérdezte de most Petire nézett.
-Mondtam, hogy megcsinálom, egy próbát megér.
-Igazad is van!-mondta Petra és mosolygott.-Brigi, te meg fogd fel úgy, hogy nagyon meg fogsz lepődni!
-Te is tudod?Hát ez szuper.
-Na, de akkor kezdjük a próbát.-mondta és levitte a laptopot.
-Szasztok Forever.-mondtam és integettem.
-Na jó akkor zenét kapcsold be Rob légyszi!-mondta Petra.Rob rögtön benyomta a zenét, mi is elkezdtünk táncolni, de egyszer megcsörrent a telefonom.Lehalkítottam a zenét és felettem.Cher volt az.
-Szia Peti!
-Brigi vagyok, de szia.
-Peti ott van?
-Igen.
-Odaadnád?
Szó nélkül Peti kezébe nyomtam a telefont és kimentemtem a szobából.
Ezt se értettem, hogy nekik milyen közös ügyük van...
-Add már oda most, nézd meg milyen szomorú!-mondta Petra és rám mutatott.
-Kizárt, most semmi különleges nincs benne.Én úgy akarom, hogy felejthetetlen legyen.
-Ezt majd még megbeszéljük, de most eltáncoljuk mégegyszer utoljára.
Elindult a zene, megint végigtáncoltuk, de nem tudtam kiverni a fejemből azt a titokzatos ajándékot, ami olyan emlékezetes lesz, meg örülni fogok neki, de mi lehet az?Lehet beöltözik valaminek az esküvőn, de tuti nem.De miért akar olyan nagy felhajtást?Mi lehet ez?Lehet vett egy házat?De miből hiszen még csak tanul.De miért kell, hogy itt legyenek a szüleim?Lehet megcsal és azt akarja elmondani nagyközönség előtt, hogy leégjek.De ennek nem örülnék, meg apa meg is verné.Vagy lehet van egy eltitkolt gyereke.Ennek mondjuk örülnék, de lehetetlen, még csak 16 éves.Jövőhéten szülinapja, mit vegyk neki?Veszek csokit.Nem, az túl egyszerű, majd megkérdezem Fruzsit.De mi az a meglepetés?Ebbe bele fogok őrülni.Fruzsi biztos elmondja.-gondolkoztam, de rájöttem hogy fölösleges.Peti túl jól titkol dolgokat.
-Na akkor mi már nem jelentkezünk a héten, de ti amúgyis jók vagytok, szóval...Sziasztok!-mondta Petra és letette a videóbeszélgetést.
-Téged ez ennyire megvisel?kérdezte nevetve Peti.
-Nem, de nagyon kíváncsi vagyok.
-Nem akkora nagy dolog.
-Akkor miért nem mondod el?
-Mert meg akarlak lepni.De ha nem folyton erről beszélnénk sokkal könnyebb lenne.
-Mi a mai program?
-Semmi dolgunk, azt mondta Fruzsi.
-Akkor mit csinálunk?
-Hát...
-Vannak ötleteim?-mondtam és nevettem.
-Például?
-Ez!-mondtam, megcsókoltam és elkezdtem levenni a pólóját.
-Brigike, tiszta vadmacsaka lettél.-mondta és ő is levette a nadrágom.
-Te hoztad ki belőlem.
-Tudok valamit.-mondta, és átfordított.-most én voltam alul.
Olyan 14 felé hagytuk ezt abba, és kézenfogva sétáltunk le a lépcsőn.
De fölöslegese volt, mert Fruzsi felvitt és belökdösött a fürdőbe.
-Ti mit csináltatok idefent egész nap?
-Mi közöd hozzá?
-Csak tudni akarom, szóval?
-Valamit.
-Tudom, szóval mindegy.
-Akkor miért kérdezed?
-Mert tőled akarom hallani.
-Jó, igen, azt csináltuk amire gondolsz, boldog vagy?
-Nagyon, és milyen volt?
-Szupi.
-Ez volt az első?
-Nem.
-Akkor?
-3.
-Kivel volt az első kettő?
-Petivel de hagyjuk már ezt a témát.
-Háhá hogy elpirultál már!-mondta és nevetett.
-Mert fura erről beszélni.
-De milyen volt az első, fájt?
-Nem, de hagyjál már.-mondtam és kimentem a teraszra, de Fruzsi követett.
-De mondj már el mindent.
-Hagyjál már.
-De kicsit se fájt?
-Nem.
-De mikor volt az első?
-Tegnap előtt.
-De akartad?
-Nem tudom, hát gondolom, mivel megtettem.
-És jó volt?
-Igen, de hagyál már.
-Miért?
-Mert nem szeretem kibeszélni a magánéletem.
-De az öcsémről van szó.
-Na akkor most én kérdezek!-mondtam és feltettem a lábam az asztalra.
-Bátran.
-Mit vegyek Petinek?
-Mikorra?
-14.-én szülinapja.
-Egy szóval is boldoggá tudod majd tenni, de a ha engem kérdezel vegyél neki valami egyedit.
-De mit?
-Csináltass pólót.
-De milyet?
-Figyu, majd valamelyik nap bemegyünk a városba és segítek választani.
-Köszi.
-De ennyi volt a kérdés?
-Engem nem érdekel, hogy milyen volt neked az első alkalom...
Ott ültünk és beszélgettünk amikor odajött Peti, leült én pedig átültem az ölébe.Fruzsi csak vigyorgott.
-Most mi bajod?-kérdeztem.
-Aranyosak vagytok.
-Kösz.-mondta Peti és megpuszilt.
-De miről volt szó, hogy ennyire csend lett?-kérdezte Peti és hátulról megölelt.
-Rólad.-vágtam rá rögtön.
-Inkább úgy mondanám, hogy rólad, Brigiről, meg a mai napról.
-Féltékeny vagy, mi?-kérdezte Peti és nevetett.
-Miért lennék?-kérdezett vissza Fruzsi.
-Csak mert nekünk ennyire jó napunk vot, ti meg bújhattátok az esküvői katalógusokat.
-Csak egy kicsit, nyugi!
-Nyugott vagyok, de te mit faggatod Brigit?
-Én nem faggattam, csak kérdeztem.
Nem sokkal később csatlakozott Bence és Csabi is.
-Miről van szó?-jött ki a két fiú.
-Ti még kicsik vagytok ehez.-mondtam és nevttem.
-Hát oké, de mit csinálunk ma?-kérdezte Bence és ráült a korlátra.
-Na fiatalok, mi most elmentünk sétálni.-mondta Peti és kirángatott az utcára.
Csak néztem Petire, nem értettem mit akar, de mentem utána.Mentem mellette, nem tudtam hová, csak követtem.
A tóhoz mentünk, ott leültünk a fánk alá, és Peti beszélni kezdett.
-Figyelj Brigi, én nagyon szeretlek, egyre jobban.Szeretném ezt bizonyítani.-mondta és megcsókolt.
-Ebben egyetértünk.
-Szóval, tudom, hogy nem egy drága ajándék, de ha lesz pénzem...-mondta, de én félbeszakítottam.
-Nem kell, hogy drága ajándékokat adj, elég ha itt vagy te!
-De ezt már akkor is odaadom.-mondta és elővett egy...

part 42

Sziasztok, bocsi, hogy késett a rész de pénteken ballagtam, és sok dolgom volt, de a lényeg hogy itt vagyok!:D Nem ide kapcsolódik, de légyszi mindenki szorítson barátnőmnek aki a saját hülyesége miatt holnap elég nagy bajban lesz! Sok szerencsét Nonó! Ha bármi kérdésetek van, irjatok komit, vagy kérdezzetek az askomon: http://ask.fm/BoooBaba


-Figyu Brigi, a padláson van egy bőrönd nem hoznád le?-kérdezte Csabi.
Szomorúan sétáltam fel a padlásra.Útközben megálltam, erőtvettem magamon hogy ne sírjak, gondolkoztam.Amikor feértem nem találtam a kapcsolót így sötétben kezdtem kereni a bőröndöt amikor valaki megfogta a kezem.Sikítani akrtam, de megcsókolt és feloltotta a lámpát.
-Manóó!-kiabáltam és csókolgatni kezdtem.-Álmondom.Tuti csak egy álom.
-Nem, nem az.-mondta és megcsókolt.Lementünk, már rég voltam ennyire boldog, nem érdelekelt senki és semmi.Csak csókolgattam, ölelgettem most mégjobban szerettem.A többiek már lementek így miénk volt az egész emelet.Peti ledöntött az ágyra és csókolgatott.
-Imádlak!-mondta és elkezdte levenni a pólómat.Csókolgatta a hasamat én meg még mindig nem tudtam felfogni, hogy itt van.
Elkezdte levenni a nadrágom és a szemembe nézett.Én bólintotam és megtörtént...
Egész délelőtt kettesben votunk.Olyan 2 felé mentünk le.Mindenki minket nézett de mi nem foglalkoztunk senkivel, csak ölelgettük egymást.
-Végre!-szólalt meg Fruzsi.
-Kösznöm, hogy ittvagy!-mondtam és megcsókoltam.
-Ne nekem köszönd, hanem Petrának meg Bencének.
-Akkot nektek köszönöm!-mondtam és megöleltem Bencét, mert Petrát nem tudtam.
-Akkor ma mit csinálunk?-kérdeztem megint.
-Hát elvileg ruhát néznénk, de ha akarod maradhatunk, és ti meg megírjátok a beszédet.
-Én nem írom meg előre.
-Én se.-mondta Peti.
-Akkor menjünk ruhát nézni!-mondta Fruzsi.
-Oké!-vágtam rá rögtön.
Gyalog mentünk, mert volt a városban egy manyasszonyi ruha szalon.
Bementünk, én és Peti leültünk, nem értettem Peti miért jött, de nem baj.
-Azt nézd, próbáld fel légyszii!-mondtam és odarángattam Fruzsit az egyik legszebb ruhához.
-Szép, de én olyan óriási nagy habosat akarok.
-Oké, akkor próbáld fel azt!-mondtam és egy másik ruhára mutattam.
Amíg Fruzsi a ruhákat próbálta mi Petivel beszélgettünk.
-Annyira hiányoztál Petike!
-Látom levetted a sálat!-mondta és vigyorgott.
-De már neked is van!
-Persze, ezt el is higgyem?
-Nyugodtam, most reggel csináltam.
-Nem baj, én nem szégyellek!
-Én se, de azt nézd!-mondtam és mutattam az öltöző felé.
-Mi van?
-Azt nézd milyen szép!
-Mi?
-Fruzsi!-mondtam és nyakon vágtam.
Odajött elénk Fruzsi és forogni kezdett.
-Gyönyörű vagy, de azt még muszáj felpróbálnod!-mondtam és odavittem neki egy még habosabb ruhát.
-Ez kell!-mondta és sikított, berohant a probafülkébe, én addig visszamentem Petihez, aki már két széket összetolt és azon feküdt.
-Petike, nem otthon vagy!
-Már több mint 5 órája itt vagyunk.
-Te ezt nem értheted, ez a ruhamennyország, és mellesleg el sem tudod képzelni, hogy milyen nehéz felvenni egy ilyet.
-Lehet nem tudom, de 5 óra nem túlzás egy kicsit?
-Nem, itt még egy hét sem túlzás.
-Dehát az összes ugyan olyan, itt minden ruha fehér...
-Nem, azok például bézs, azok krém, és azok meg hófehérek.
-Nekem egy és ugyaz.
-Pedig nem.
Amikor kijött Fruzsi nem tudtam szóhoz jutni.
-Na milyen?-kérdezte.
-Gyönyörű!-mondtam és tapsoltam.-Ez kell neked!
-Tudom!Peti?
-Ugyan olyan.
-Ne legyél már ennyire ünneprontó.
-Én nem tudok különbséget tenni ezek közt, de szép vagy.-mondta és meg akarta ölelni Fruzsit, de én elkaptam.
-Hozzá nem érsz!
-Miért, féltékeny vagy?
-Nem, de tönkremegy a ruha.
-Akkor mostmár mehetünk?-kérdezte és indult kifelé.
Kifizettük a ruhát és elindultuk.A ruhát Peti vitte mert nagyon nehéz volt, mi nem bírtuk.
-Nehogy leérjen a földre!-kiabátam Petire.
-Nyugodjatok már meg.
Amikor megérkeztünk felvittük a ruhát a emeletre, hogy Csabi ne lássa meg.
Petivel még elmentünk sétálni.
-Hova megyünk?-kérdezte.
-A tóhoz, tegnap reggel is ott voltam.
-És mindek megyünk oda?
-Csak úgy.
-Te tudsz keringőzni?
-Nem, de holnap a próbán megtanuljuk mind a ketten.
-Milyen próbán?
-Majd kamon bekapcsolódunk.
-Okés!-mondta és megcsókolt.Ledöntött a fűbe és rám feküdt.
-Ne, Peti!
-Miért, már az első úgyis megvolt, nem mindegy?
-Nem, mert itt megláthatnak.
-De csókolózni szabad!-mondta és elkezdett csókolgatni.
Ott feküdtünk a fűben, néztük a csillagokat, csókolóztunk, nevetgéltünk, nagyon boldogak voltunk.
-Nem kéne már hazamenni?
-Nem, te tudod Cher számát?
-Ez hogy jött most ide?
-Tudod, vagy nem?
-Tudom.
-Add ide a telód.-mondta és kiszedte a zsebemből a telefont.
Elment, teljesen a vízig és telefonálni kezdett, de nem engedte, hogy odamenjek.
Csak annyit hallottam, hogy Cherhez beszél, majd a magyar apukámat hívja...semmit nem értettem.
Kb 10 perc múlva jött vissza.
-Miről beszéltetek?
-Rólad, de most gyere, hazamegyünk, még beszélnem kell Csabival.
-Rólam?-kérdeztem és kinyújtottam a kezem, hogy húzzon fel Peti.
-Mi olyan meglepő ezen?
-Hát...mit tudtok rólam beszélni?
-Van téma, nyugi.
Nagyon nyugtalanított az egész, de nem is törődtem vele, amikor hazaértünk Peti odament Csabihoz.
-Tesó, gyere már egy kicsit.-mondta és a teraszra mutatott.
-Miről lenne szó?
-Bigi, de nem akarom, hogy meghallja.-mondta és bezárta maguk mögött az ajtót.Én végülis amikor feladtam a hallgatózást elmentem fürdeni, már fél 10 volt.
Amikor kijöttem Peti pólója volt rajtam, Csabi odajött és megölelt.
-Ez mi volt?
-Semmi, csak...majd meglátod!-mondta és mosolygott.
Kb 5 perc múlva Fruzsi is feljött és mosolyogva megölelt.
Lefeküdtem, néztem a tv-t egészen addíg, amig Peti nem jött be a szobába.
-Miről beszéltetek?
-Rólad!
-De mit?
-Majd megtudod.
Nagy nehezen elaludtam, reggel megint a skypera keltem.
Peti nem volt sehol, kerestem, de se lent, se sehol nem talátam.
-Petit nem láttad?-kérdeztem Fruzsit.
-Amerikában van!

part 41

Na, végre van időm feltenni a részt:D ez a ballagás...hát minden időm elveszi, mert műsörvezető vagy mi leszek, szóval bocsi, ha késnek a fejezetek:) Jó olvasást! És itt kérdezhettek: http://ask.fm/BoooBaba


-Erre jön.-mondtam és elfutottam.
Bence futott utánam.
-Brigi, jól vagy?
-Nem, ha most nem jösz utánam nem tudom mi lenne.
-De kit látsz?
-Figyi, tényleg semmi gáz, csak utálom Pestet.
-Miért?
-Gyere, mindent elmondok.
-De nem lesz semmi gond?
-Nem, nyugi, nem tépem meg!
Elindultunk visszafelé az áruházban, Fruzsi addig próbált haladni a vásárlással.
-Látod azt a lányt?-mondtam és mutattam az előttünk lévő lányra.
-Igen, de mi van vele?
-Gyere, odamegyünk!-mondtam és elkezdtem húzni Bencét.
-Szia Z!Hogy vagy?
-Ó, látom felhagytál a kis paraszt életeddel.
-Hát tudod lehet itt laksz, de nagyobb paraszt vagy mint én!
-És látom Peti is csak egy hétig volt jó.
-Képzeld Petivel nagyon jól megvagunk.Azt hitted miattad szakítunk?
-Jaj Brigike ami nem megy nem kell erőltetni.Látom hogy csak engem akarsz idegesíteni.
-Igen, ezesetben ezt nézd meg!-mondtam és a szeme elé tartottam a gyűrűmet, aminek igazából semmi jelentőssége nem volt, de jól jött.
-Mi ez a műanyag vacak?
-Képzeld Peti vette nekem és most vásárolunk az esküvőre.Bocsi, de már nem férsz fel a vendéglistára.
-Sajnálatos, de akkor is parasztok vagytok mind a ketten, kis csira faluból...
-Ó igen, lehet faluban laktunk, de közölném, hogy csak az esküvő idején leszünk magyarországon és azt is csak azért itt tartjuk, mert egyszerűbb nekünk idejönni mindt mindekit elvinni amerikába!
-Ti?Amerikában?Be se engednek titeket.
-Tudom hogy féltékeny vagy, de semmi baj!
-Miért is lennék én féltékeny?
-Mert én azzal járok akivel akarok, te meg örülsz ha egyet megkapsz de az se szeret csak sajnál!
-Veled mégis ki az a mindneki aki járni akar?
-Soroljam?
-Lányok, légyszi ne ordítsatok!-szólt közbe Bence.
-Akkor sorolom neked.Peti, Max, Dév,Bence,Jonny,Steve,Rob meg még van egy pár.
-És ezt el is higgyem?
-Ez tényleg igaz!-szólalt meg megint Bence.
-Te meg ki vagy?
-Bence, de tényeg nem vagy valami szimpatikus.
-És nekem még ilyen barátnőim voltak.Gyere Bence.-mondtam és elhúztam.
-Akkor is enyém lesz Peti.
-Na látod, pont ezért sajnállak.Fölöslegesen reménykedsz, mondtam és elmentem.
Bence csak nézett rám, fogalma nem volt miről beszélünk, de nem is kérdezett.
Amikor már 5 perce nézett megszólaltam:
-Elmondjam?
-Érdekelne.
-Emlékszel amikor Petivel eltűntünk pár napra a balcsiról?
-Aha.
-Szóval ide jöttünk Pestre.És ez a Z aki régebben a legjobb barátnőm volt rámászott Petire.
-És?
-Lesmárolta Petit, majdnem szakítottunk.
-Értem, de mi volt az az esküvős duma?
-Azt csak úgy mondtam.
-És ha felhívja Petit?
-Akkor így járt.
Bence még mindig nem fogta fel a dolgokat.
-De miért lettél olyan ideges amikor megláttad?
-Mert elémjött az a kép ahogy csókolgatja Petit.
Amikor végre megtaláltuk Fruzsit én már teljesen nyugodt voltam Bence meg még mindig csak gondolkozott.
Fruzsi elkezdett megint kérdezgetni, neki is elmondtam a storyt.Közbem mindent megvettünk és elindultunk hazafelé.
-Ez az esküvős duma kicsit durva volt!-szólalt meg Bence.
-Nem jutott eszembe más.
Sokkal nyugodtabb voltma mint odafelé, de még mindig szomorkás voltam.
-Teríték?-kérdezte Bence.
-Igen, az Miskolcon vesszük.
Csendbe ültem, amikor hazaértünk felrohantam és bekapcsoltam a kamerát.
Felhívtam Petit aki szinte rögtön fel is vette.
-Szia, ma voltunk dekorációt venni és képzeld kivel találkoztunk!
-Kivel?
-Z-vel.
-És mi volt?
-Veszekedtünk.
-És?
-Azt mondtam hogy az esküvőnkre vásárolom a cuccokat.
-A miénkre?
-Aha.
Ezen nagyon elkezdett röhögni.
-Alig élek annyira hiányzol...-mondtam szomorúan.
-Te is nagyon.
-Még most is nemet mondanál?
-Peti, én még nem akarok megházasodni.
-Megértelek.
-Köszi, de ma már volt keringő próbán?
-Aha, de a próbák se olyanok néküled!
-Figyelj, próbálj vidám lenni, én is ezt csinálom!
-Ölelj meg!
-Hogy?
-Ott van egy pólóm a bőröndben!
Kivettem a pólót és magamhoz szorítottam.
-De én is hagytam neked!-ott van a szekrényedben.
Peti is előszedte a pólómat.Ott ölelgettük egymás pólóját, beszélgettünk, nevetgéltünk.
-Nagyon szeretlek, de megyek aludni!-mondtam és megpusziltam a pólót.
-Én is szeretlek.-mondta és megpuszilta a pólót ő is.
-Szia.
-Szép álmokat Brigike!
Mosolyogtam és kikapcsoltam a gépet.
Bementemfürdeni és olyan 11 felé aludtam el.
Reggel arra keltem, hogy csengetnek.Kimentem a teraszra, egy asszonyt láttam.Lassan lementem a lépcsőn, alig láttam.
-Jó reggelt.
-Szia, nem szeretnél venni valamit?Rengeteg szép ruha, meg minden van itt.
-Ne haragudjon, de én nem veszek most semmit.-mondtam és még mielőtt válaszolt volna bementem vissza a szobába.
Különösen rossz kedvem volt.Még a parfüm sem tudot fevidítani.Ránéztem az órámra.
-Fél 11, ma is mehetek vásárolni.Mégegy élettelen nap Peti nélkül.
-Bencével.-jött ki hozzám a teraszra Bence és a kezembe nyomott egy bögre kávét.
-Kösz.
-Mi ez a rossz kedv már megint?
-Hiányzik.
-Tudom.
-De te ezt nem tudod átérezni.
-Ez igaz, de látni is rossz ahogy szenvedsz.
-Az a pár perc jó egész napban amíg beszélünk.
-Nem kell ilyen tragikusan felfogni.
-Az a mottóm, hogy élj a mának, és a mában semmi nem jó.
Ott ültünk,beszélgettünk amikor feljött Fruzsi és Csabi is.
Leültek, erről mgint eszembe jutottak dolgok és elmosolyodtam, de ez csak egy másodpercig tartott.
-Mi volt ez a mosoly?-kérdezte Csabi.
-Emléleztek amikor a strandon a wc-nél Fruzsi lerúgta Bencét?
-Hú, azért már akkor is kemény voltam.
-És hova mentek nászútra?-kérdeztem izgatottan.
-Azt Csabi intézi és meglepi lesz.-mondta Fruzsi és megölete Csabit.
-Legalább ti boldogak vagytok.-mondtam és megint elszomorodtam.
Egy ideig csend volt, egyre szomorúbb lettem.
-Én már bolond vagyok.-mondtam kis idő múlva.
-Ezt hogy érted?-kérdezte Bence.
-Mindenben Petit látom.
Akkor indulhatunk?-kérdezte Fruzsi és elindult lefelé.Én és Bence is követtük.Beültünk az autóba, Fruzsiék bszélgettek, de én csak szomorkodtam.
-Brigi, légyszi csak egy kis vidámságot.
-Elhiszed hogy nem tudok vidám lenni?
-Ha látnád magad, tudnád, hogy nagyon elrontod az egész hangulatot.
-Nem tehetek róla, túlságosan szeretem.
Amikor megérkeztünk, és bementünk mindenhol csak tányérok, meg asztalidíszeek voltak.
-Hol vannak a rózsaszín cuccok?-kérdeztem, pedig pont a rózsaszínhez nem volt kedvem.
A vásárlással olyan fél 4 felé végeztünk, rögtön indultunk haza.Otthon amikor hazaértünk felrohantam, hogy beszéjek Petivel, de rossz volt a net.Telefonról hívtam.
-Szia Manó, rossz a net.
-Akkor ma nem láthatlak?
-Nem, de már nem bírom.
-Én se, de tőlem még el is várják hogy vidám legyek.
-Holnap hova mentek?
-Zsoltihoz.
-Még egy hét se telt el, de már nem bírom nélküled.
-Peti, elhiszed, hogy én se?
-Bocsi, le kell tennem hívnak vezetékesen, de nagyon szeretlek, szia!
-Én is szeretlek, szia.
Amikor letett a telefont kiültem a teraszra és Peti pólóját szorítottam.8 felé mentem fürdeni.Reggel a skypera ébrdtem.Petra volt.
Felvettem éppen akkor kezdődött a próba.
-Sziasztok, hogy megy?
-Teó nem tud jönni, de amúgy mindenki itt van.
-Oké, és megy már?
-Már nagyon jól megy nekik.-mondta Petra.
-Figyeljetek egyszer tudom megnézni, mert megyünk hajat meg ruhát nézni.
-Akkor kezdjük.-mondta Petra és bekapcsolta a zenét.
Nagyon jól eltáncolták nem is értem két nap alatt hogy tudták így megtanulni.
-Szupi, nagyon jó volt, csak így tovább!De tényleg mennem kell, sziasztok.
-Szia Brigi.-mondták és letették.Én is kikapcsotam a gépet és főztem kávét, kiültem a teraszra, megittam és elindltuk.Gyalog mentünk, mivel csak a belvárosba kellett menni.Bent Zsolti fogadott minket.
-Sziasztok!-mondta és adott egy-egy puszit.
-Szia, esküvői smink, frizura, ruha, de csak ti csinálhatjátok.
-Most?
-Nem, most csak elhoztam hogy ebből a hajból mit tudnál csinálni.
-Üljetek le, tartok egy kis bemutatót.-mondta és előhozott egy próbababát.Elkezdte csinálni a haját.
-Petivel hogy vagytok?
-Na kösz, már megint eszébe juttattad.-mondta Fruzsi és nevetett.
-Miért?Szakítottak?
-Nem, csak három napja nem látták egymást.
-Regi?-kérdeztem.
-Otthon alszanak.
-Kivel?
-Azzal a Ricsi gyerekkel.
-Ricsi itt van a városban?-kérdezem és rögtön vidámabb lettem.
-Igen.
-De mondjuk nem zavarom őket.
-Úgy is bejönnek majd.Most.-mondta és az ajtóra mutatott, amin éppen akkor léptek be kézenfogva.
Rögtön Ricsi nyakába ugrottam.
-Te miért nem mondtad hogy jössz haza?
-Hirtelen ötlet.
-Na ne, csak nem Brigi muti!-sikítozott Regi.
-Mit?
-Az ott esküvői frizura lesz szóval esküvő lesz.
-Igen, de nem nekem.
-Kár, de ez minek, kérdezte és a sálra mutatott.
-Fogadjunk beleakadt a porszívóba.-röhögött Ricsi.
-Haha, az idióta Max haverod is ezt mondta.-mondtam és visszamentem Fruzsihoz.
Megnéztünk egy csomó hajat sminket ruhát nem, mert az nem volt ott, de amikor hazaértünk mindenki mosolygott, csak én nem.Fél hat volt nagyon rosszul éreztem magam.Próbáltam hívni Petit telón is meg skypon is, de semmit nem vett fel.
Egyre szomorúbb lettem, csak ölelgettem a pólóját és majdnem sírtam.Így aludtam el, éjszaka hallottam valami zörgést, de nem is figyeltem rá, csak aludtam.
Reggel Fruzsi keltett fél 7-kor.
-Mit akarsz ilyen korán.
-Ma pihenő napot tartunk.
-Akkor minek ébresztettél fel?
-Nem fogod megbánni.-mondta és kihúzott a teraszra.Ahol már mindenki ott volt.Én onnan próbáltam meg hívni Petit, de még mindig kinyomott.Már majdnem sírtam.
-Figyu Brigi, a padláson van egy bőrönd nem hoznád le?-kérdezte Csabi.
Szomorúan sétáltam fel a padlásra.Útközben megálltam, erőtvettem magamon hogy ne sírjak, gondolkoztam.Amikor feértem nem találtam a kapcsolót így sötétben kezdtem keresni a bőröndöt amikor valaki megfogta a kezem.