Part 22

Tudom, hogy késtem, de tegnap nem tudtam géphez jutni, szóval most hozom.A kövi 3800-nál jön.Legyetek gyorsak, nemsokárra elérkezünk a story feléhez!:)
Bóó♥


-Cica, ha már szóba került ez az esküvő...-mondta Peti.
-Akkor?
-Én tényleg feleségül akarlak venni.
-Mikor?
-Nem most, kb 3 év múlva.
-Legyen 4, szeretem megfontolni a dolgokat.
-Tudom.Akkor 4 év múlva az oltárnál.
-Addig még bármi történhet.
-Szakítani akarsz?-kérdezte.
-Nem azt mondtam.
-Nehogy itthagyj ezért a szépfiúért.-mutatott Jonnyra gúnyosan.
-Pedig jól néz ki, és az igazit keresi, komolyak a szándékai.
-Szóval mégis ő kell.
-Nem, dehogy is!
-Akkor?
-Csak megnéztem, hogy mennyit fejlődtél.
Sétálgattunk még kb 1 órát, majd elindultunk hazafelé.Tibi és Jonny is velünk jött.Petin látszott, hogy féltékeny, de nem akarta kimutatni.
-Azt hiszed nem látszik?-kérdeztem tőle nevetve.
-Mi?
-Majd meghalsz a féltékenységtől.
-Nem.
-Akkor nem, de én attól még látom, hogy letagadod.
-Még jó, hogy féltékeny vagyok, mikor ennek te kellessz.
-Ezt honnan veszed?Meg amúgy is nekem nem ő kell, hanem te.
-Cica, nem látod hogy néz rád?
-Hogy?
-Majd kiesik a szeme.
-Figyu, Bencének is majd kiesett a szeme, meg Dévnek is.És én mégis kivel járok?
Petivel, akinek nem esik ki a szeme.
-De akkor is.
-Mit csinálnál, ha most odamennék és lesmárolnám?
-Nem tudom.
-Kipróbáljuk?-mondtam és elindultam Jonny felé.
-Ne, Brigi, légyszi.-visszamentem Petihez, de nem fogtam meg a kezét, hogy tudja nem kéne ezt csinálnia.
-Tényleg megtennéd?
-Ha nem járnánk igen.
-Szóval már nem szeretsz.
-De szeretlek, de ezt már nem is egyszer megbeszéltük, de te folyamatosan, csak ezt csinálod.
-Te nem értesz engem.
-Igazad van, nem értem miben jobb mint te, hogy annyira féltékeny vagy.
-Neked az ilyen kisfiú kinézetű csávók jönnek be.
-Ezt honnan veszed?-kérdetem röhögve.
-Rob, vele is járni akartál.
-Az más.
-Bence, vele smároltál is.
-Figyu, ha te ezt ennyire nem tudod elviselni, akkor szakítsunk, de én ezt már nem bírom.-mondta tejesen komolyan.
-Mit nem bírsz Brigi?
-Állandóan azt hallgatom, hogy én nem is szeretlek, meg hogy másokkal smárolok, meg hogy ez meg az jobb nálad, és biztos szívesebben járnák velük.
-Akkor szakítsunk?
-Döntsd el, hogy meg tudsz-e változni.
-Akkor szakítunk, mert én ilyen vagyok, ha nem tudod elfogadni, akkor vége.
-Oké, akkor mostantól csak haverok, semmi több.-mondtam és odamentem Beához, aki Tibivel játszott valami kő-papír-olló szerűseget.Jonny is ott volt és figyelte őket.
-Mi a baj?-kérdezte.
-Semmi, csak...á, mindegy.
-Nem az, mondjad megoldjuk.
-Peti.
-Nem bírod ha féltékeny mi?
-Ja, de az a baj, hogy mindenkire az.
-Rám is?
-Főleg rád.
-Mi?Miért?
-Nem tudom, de állandóan olyanokat vág a fejemhez, hogy én nem szeretem őt.
-Akkor miért nem szakítassz?
-Már szakítottam.
-Mikor?
-Most.
-De nem szereted, vagy csak az a gond hogy ilyen.
-Is-is.Régen nem ilyen volt, szerettem, őrülten szerettem, de mostmár, nem tudom elviselni.
-Akkor, ki a következő?Bence?
-Dehogy is, most senki.
-Ezt hogy érted?
-Várom az igazit.Mint te.
-És van már jelölt?
-Talán, de nem vagyok biztos benne.
-És ha én is elmondom, hogy nekem ki akkor se mondod meg?
-De, de te mondod először.
-Te.
-Mi?Hogy én?
-Mi olyan meglepő ezen?
-Semmi, csak, nem erre számítottam.
-Szóval van esélyem?
-Mindenkinek van esélye.
-Akkor küzdhetek?
-Ha akarsz, Fruzsi nem fogja hagyni.
-Mi köze hozzá?
-Ő Peti tesója.
Csendben mentünk tovább, elértünk a nyaralóhoz, berontottunk és mindenki levágódott egy székre vagy a kanapéra.Nagyon fájt mindenki lába, mert kb 2-szer végigjártuk az egész állatkertet plusz még a hazaút.Mert bár kocsival mentünk, de az autót letettük Bencééknél, az meg elég messze volt a nyaralótól.
-Brigi beszélhetnénk?-jött Fruzsi idegesen.
-Jajj, hagyjál már, nincs most kedvem ehhez, meg amúgyse fogok Petivel kibékülni.
-Akkora idióták vagytok, nem veszitek észre, hogy szeretitek egymást.
-Én tudom, hogy szeret, de nem tudom elviselni amit csinál.
-Miért, mit csinál?
-Nem tudja elviselni, ha más fiúkkal beszélgetek, meg állandóan azzal jön, hogy én nem szeretem őt.
-Ezt ő elfelejtette mondani, de beszélek vele.
-Fruzsi, nem kell, nyugi, én már nem szeretem.Mióta járunk, nagyon megváltozott, rossz irányba.
-De ő szerett, nem érted?
-Neked csak az számít, hogy mit akar a tesód, az egyátalán nem fontos, hogy én nem vagyok úgy boldog.
-Ez nem igaz.Tudom, hogy te is szereted.
-Miért ki vagy te, hogy bármi van, te mindent tudsz.
-Senki, senki nem vagyok, de csak van közöm hozzá, hogy mi van tesómmal.
-Ahhoz van, de légyszi, csak az én kedvemért hidd el.NEM SZERETJÜK EGYMÁST!
-De...
-Akkor mielőtt megint elkezdenéd, csak elmondom, hogy ő szakított.
-Ez hülye.Akkor most mit sír?
-Miért, sír?
-Nem, csak panaszkodik.
-Jó, majd felmegyek megbeszélem vele.
-De mi is a baj végül is?
-Ha megjelenik valami srác ő rögtön elkezdi, hogy tuti, hogy nem szeretem őt.
-Akkor kit szeretsz?
-Szerinte az újfiút.
-Jonny-t?
-Ja.
-De tényleg szereted?
-Kit?
-Jonny-t.
-Nem vagyok szerelmes, de nagyon jól elvagyunk, akár még több is lehet.
-Hol lakik?
-Az miért fontos?
-Hát, ha majd vége a nyárnak, és összejössztök, akkor hogy tudjátok majd tartani a kapcsolatot.
-Ja, hogy ezért, amúgy ott lakik a szomszéd faluban.
-Hát jó, de én azért reménykedek benne, hogy Petikével lesz még valami.
-Ha megváltozik, vagy legalább megpróbál, akkor még lehet, de másképpen nem.
-Ha segítenék neki?
-Te tudod, de nehéz lesz.
Fruzsi elment, én meg odamentem Jonnyhoz, ekkor szinte ő volt a legjobb haverom.Ültünk a teraszon, odajött Tomi, Dani és Csabi is.Beszélgettünk mindenféléről, majd Ricsi is belépett a kapun Regivel.Leültek mellénk, egy ideig csendben figyeltük, ahogy a két kisgyerek játszik az udvaron.
-Akkor most jártok?-kérdeztem Regit.
-Megpróbáljuk, de még nem komoly.
-Értem, de te hogy-hogy nem Petivel vagy?
-Szakítottunk.
-Veled is féltékeny volt mi?
-Miért, még kivel?
-Én is jártam vele fél évig, de nem bírtam, mert csak arról beszélt, hogy ki miben jobb nála.
-Dettó ugyanez van most, de nem is tudtam, hogy jártál vele.
-Rég volt, még tavaly nyáron.
Még kb egy órán át így ültünk amikor Fruzsi fehívott, hogy beszéljek Petivel.
Felmentünk, bár nem volt nagy kedvem, de felmentem Petihez a padra.
-Mondd, de sietek.
-Hova sietsz?
-Csak le, mert vigyázni kell Beára.
-Szóval, miben jobb ő?
-Nem féltékenykedik, van önbizalma, kedves, szereti a gyerekeket.
-Én is szeretem a gyerekeket, én is kedves vagyok, én nekem is van önbizalmam.
-Igen van, de csak ha ketten vagyunk, ha már egy jobban kinéző pasi van a közelben, akkor te összecsúszol 0 önbizalom.
-Csak ez a baj?Ezt meg tudom oldani.
-Hajrá, ha sikerül, akkor lehet köztünk bármi is, de addig nem.
-Szóval van reményem?
-A remény hal meg utoljára.
-De Jonnyt jobban szereted mint egy barátot igaz?
-Igaz, de attól még téged is jobban szeretlek, mint egy szimpla havert.
-Tudom, de azt akarom, hogy csak engem szeress.
-Pont ez a baj.
-Értem, figyu, változtatok.
-Rajtad múlik.
-Adj egy hetet, addig ne kezdj el járni a másikkal.
-Ezt nem igérhetem meg, ha megváltozol lehet valami, de ha addigra összejövünk, akkor nem fogok azért szakítani, csak hogy te megmutasd hogy két hétnél tovább nem bírod.
-Sietek.
-Én meg megyek, mert Bea már biztosan vár.-lementem, kicsit sajnáltam Petit, de nem tudtam mit tenni, mert nem fogom tönkretenni magam, csak hogy ő boldog legyen.Vagy teljes változás, vagy nem lesz semmi.-gondoltam magamban.
Amikor leértem Jonny fogadott.
-Tényleg jobban szeretsz, mint egy barátot?
-Ezt honnan tudod?
-Vékonyak a falak.
-Hát, akkor mindent tudsz.
-Igen, de nem mondom el senkinek.
-Köszi.
-De nem akarom, hogy miattam szakítsatok, ha baj, hogy itt vagyunk, akkor bármikor eltününk.
-Nem, nem miattad, már rég meg akartam tenni ezt, de nem tudtam hogy csináljam.
-Én is meg akartam már tenni valamit nagyon régen.
-Mit?
-Ezt.-suttogta, és megcsókolt.Teljesen kikapcsoltam, nem éreztem semmit, csak ahogy Jonny megölel és megcsókol.Petivel soha nem éreztem ilyet.Ott álltunk egy nagy fa alatt, csak mi ketten, minden problémát elfelejtettem.
Amikor Jonny elengedett mindenki tapsolni kezdett a teraszról, Peti is tapsot, és mosolygott.Ennek örültem, mert azt hittem ki fog akadni.
-Jó volt?-kérdezte Jonny.
-Az, és neked?
-Csodás.Soha nem volt még senkivel ennyire jó.
-Nekem se.-mondtam és mosolyogtam.
Felsétálltunk a teraszra, leültünk és folyamatosan egymást néztük.
Egyikünk se szólt semmit, csak néztünk mélyen egymás szemébe és mosolyogtunk.
-Akkor most jártok?-kérdezte Tomi értetlenül.
-Nem.-vágtam rá rögtön.
-De, smároltatok.
-És, attól még nem járunk.
Jonnyi folyamatosan nézett, de én nem néztem vissza rá, mert kicsit hülyíteni akartam, nem akartam úgy elsietni, mit Petivel.Éreztem, hogy néz, ezért bementem, leültem a nappaliban és bekapcsoltam a TV-t.Dani is levágódott mellém a kanapéra, és együtt néztünk valami brazil sorozatot.
-Mi van itt, nyugdíjasklubb?-jött be Peti röhögve.A szakításhoz képest nagyon jó kedve volt, és jó fej volt még velem is.
-Pontosan, pont most akartam leszidni Hozéarmandót, de megzavartál, és elfelejtettem, hogy mit is akartam neki mondani.-ezen mindenki röhögni kezdett, mert a többiek éppen ekkor léptek be a szobába.
-Mama is mindig ilyet játszik a tv-vel.-mondta Bence vigyorogva.
-Nyugodtan jöhet az új nyugdíjasklubbomba!
Még röhögtünk egymás hülyeségein kb. 1 órát, de  mivel vége lett a sorozatnak más elfoglaltságot kellett találnunk.
-Most mi legyen?
-Alkoholos felelsz vagy mersz?-kérdezte röhögve Tomi.
-Az milyen már?-kérdeztem meglepetten, mert még nem hallottam ilyenről...
-Semmit nem muszáj megcsinálni, de ha nem csinálod innod kell egy pohár vodkát.
-Na az jó.-mondta Peti és kirohat italért.
Elkezdődött a játék, mindenki idiótaságokkal szórakozott, Fruzsi végig azon volt, hogy csókoljam meg Petit, de én inkább mindig ittam.
Kb fél óra múva már mindenki részeg volt, kivéve Csabit, aki mostanában nagyon bírja a piát.Ja, és ő mindent megcsinált.Nem is emlékszem a végére, csak arra, hogy reggel mindenki a nappaliban a földön ébredt.
-Jó reggelt!-kiabáltam dühösen, erre a sok másnapos "hülye gyerek" elkezdett nyavajogni, hogy miért ébresztem fel őket.Bea és Tibi még aludtak, őket nem akartam felébreszteni, de véletlenül elestem Petiben, aki még mindig a földön feküdt.Ráestem az üvegasztara, szerencsére nem tört el, csak felborult, és minden a földre esett, mindenki elkezdett röhögni, és erre ébredtek fel a kicsik.
-Mivan Brig, mégis járunk?-kérdezte Peti vigyorogva.
-Nem, de ezt honnan veszed?
-Rajtam fekszel.
-Ja bocs.-mondtam és lemásztam róla.
-Mai program?-kérdezte Fruzsi és Csabi szinte egyszerre.
-Takarítás, utána meg valamit bent kell csinánunk, mivel esik az eső.
-De először a csajok csinálnak reggelit.-mondta Dév és Max majd összepacsiztak.
-Vagy inkább ti.-mondta Dana.
-Mindenki csinál magának.
Ricsi ekkor jött le az emeletről, mert neki volt annyi esze, hogy felment audni.Köszönt majd elindult kifelé.
-Te meg hova mész?-kiabáltam utána.
-Regihez, de majd visszajövünk ide, mert Zsoltinak ma sok dolga van.
-Megvárunk...
-Mivel?
-A takarítással.
-Ja, nem muszáj, meg amúgy is csak 3 felé jövünk, és nem takarítani.Tudod Brigi, te még kislány vagy az ilyenekhez...-mondta vigyorogva.
-Te kissebb fiú vagy, ha jól tudom 14 éves vagy, de semmi gond.
-15.-mondta és elment.
Mindenki csinált magának kaját, ettünk utána pedig elkezdtünk rendet rakni, pont akkor lettünk kész amikor Ricsi és Regi jöttek.
-Szia kisfiú, jöhettél volna hamarabb is.-mondtam nevetve.
-Ez mi volt?-kérdezte Regi.
-Ja, semmi, csak Ricsi valamit csinálni akar, de majd ő elmondja.
-Gyere, majd fent megbeszéljük.-felmentek, mindenki nevetni kezdett.Leültünk, beraktunk valami CD-t és elkeztünk ivós rulettet játszani.Ebben 12 pohár van és az egyikben citromlé, dobni kell és azt a számú poharat kell kiini.Hát, természetesen nekem jutott a citromos.Megittam és miután minden pohár kiürült még három kört ittunk.4ből 3 szor én ittam a citromot, szerencsére, mert hallottam, hogy anya dudál, csak én és Jonny nem voltunk becsípve.
-Csinálj velük valamit.
-De mit?
-Mit tudom én, de anya nem láthatja így őket!-mondtam és kirohantam kinyitni a kaput.
-Mi tartott eddig?-kérdezte anya amikor kiszállt a kocsiból.
-Csak éppen takarítottunk.
-Beteg vagy?
-Nem, de muszáj volt, mert nagy volt a kupi, miután ráestem az asztalra és minden leborult.
Anya nem mondott semmit, csak elindult befelé.
-Ne anya, gyere mutatok valamit.-mondtam és elhúztam az udvar másik végébe, még nem tudtam mit mutassak, de végül kitaláltam, hogy táncolok.Elkezdtem szaltózni, meg cigánykerekezni, meg hasonlókat zene nélkül.Anya csak nézett rám, mert tudta, hogy utálok táncolni.Amikor befejeztem anya megszólalt:
-Te honnan tudsz ilyet?
-Nem tudom.
Anya megint elindult befelé, de nem tudtam megállítani.Nagy meglepetésemre, csak Jonny volt ott.
-Hol vannak?-kérdeztem halkan.
-A zuhany alatt, Dana már józan, ő vigyáz rájuk.
-A többiek?-kérdezte anya.
-Elmentek a boltba.
-10-en?
-Sok cuccot kell venni.
-És te ki vagy?-mutatott Jonnyra.
-Ja, bocsánat, én Jonny vagyok.
-És mit keresel itt.
-Itt lakik.
-Hányan laktok már ebben a kis házban?
-Kb. 15-en, de lehet kicsit több vagy kevesebb, nem számolom.-mondtam nevetve.
-Na, mindegy, én Ricsihez jöttem, hol van?
-A szobájában.-mondtam de már megbántam rögtön utána.
-Nem, ő most elment bobozni Regivel.
-Na mindegy, csak mert hoztam neki cuccokat otthonról, de felviszem a szobájába.-mondta anya és elindult felfelé.
-Majd én felviszem.-mondta Jonny de anya nem adta a bőröndöt.
-Figyu anya, lehet nem kéne...-mondtam, amikor anya már a szobánál volt.De ő mintha meg sem hallott volna bement és hát Ricsiék nem is kell mondani mit csináltak...Anya szó nélkül bedobta a bőröndöt és becsapta az ajtót.
Nem mondott semmit, csak elindult a fürdő felé.
-Foglalt.-mondta Jonny.
-Ki van bent, azt mondtátok a boltban van mindenki.
-Danának megy a hasa, egész nap bent van.
-Ezt se hiszem el.
-Miért?
-Mert Dana ott van az udvaron.-mutatott ki az ablakon és bement a fürdőbe.
-Ez meg mi?-kiabált anya, miután belépett a fürdőbe.