2012. november 25., vasárnap

Part 19

Tudom, hogy nincs még meg a 3000, de már nem bírom tovább!De nem is untatlak titeket tovább!Jó olvasást, remélem jobban fog tetszeni, mint az előző, mert ahhoz semmi komit nem kaptam...
Ja igen, és a határ marad a 3000!:))
Puszi:Bóó♥


Kb 10 perc múlva Peti és Bea már ott voltam mellettünk.Mindenki eljátszott Beával, de főleg Bence és Dév.
-Gyere Bea mert menned kell haza.
-De muszáj, majd ha jönnek még kereszt anyuék szólj, hogy hozzanak le!
-Jó, de itt lesznek ők is?-mutatott Dévre és Bencére.
-Itt lesznek, de gyere menjünk.Hazavittük Beat.Anyáék rögtön el is indultam.A ház rendben volt, semmi dolgunk nem maradt.
-Na Cica, mit csinálunk?
-Passz, hívjuk át a többieket.
-És velük mit csinálunk?
-Főzzünk bográcsot.
-Tudsz?
-Nagyapa mindig szokott főzni.
-És?
-Mindig nézem.
-Hát jó, Fruzsi biztos tud.Megcsörgetem, hogy jöjjenek át.
Nem sokkal később ott volt mindenki.Volt egy új lány is, Dana.
Dana, kicsit félénk 16 körüli lány volt.
-Fruzsi tudsz főzni?
-Még nem próbáltam, de Dana egy kicsit tud.
-Az szupi, mert Brig is tud egy kicsit.
-Akkor Dana mi főzünk.-mondtam és behívtam a cuccokért a konyhába.
-Te vagy Peti barátnője.
-Igen, de még csak egy hete.
-Szabó Brigi ugye?
-Itt mindenki ismer?
-Peti csak rólad tudott beszélni.
-És neked van pasid?
-Nincs, de Bence bejön.
-Akkor menjen is ki.
-Miért?
-Mert nem hozzád való, csak teszi a fejét, utána meg otthagy.
-Honnan tudod?
-Tapasztalat.
-Jártál vele?
-Csak fogadásból, de az is borzasztó volt.
-Akkor nem ismersz valakit?
-Dani, ő rendes, de ha tegnap jössz akkor volt egy főnyeremény, de már beigértem, hogy Regivel talizik.
-Attól bemutathatsz.
-Be is foglak és ha bejösz neki akkor meg se mutatom Regit.
-Köszi, de ha olyan jó miért nem vele jársz?
-Mert az unokatesóm.-mondtam nevetve.
-Ja, értem, de mitől annyira jó?
-Majd meglátod, holnap reggel jön.
-Kíváncsi vagyok.
-Mutatnák képet, de lemerült a gépem.
-Majd holnap meglátom.
-Legyen meglepi.
-Honnan ismered Petit?
-5 éve barátok vagyunk.És te?
-Fruzsi unokatesója vagyok, sokszor beszéltem vele.
-Értem.
Kivittük a kellékeket a kertbe a többiek már megrakták a tüzet.Elkezdtünk főzni.Nem igazán tudtuk hogy kell ezért mindent beleöntöztünk a bográcsba.Kb 2 óra alatt megfőtt, finom lett, csak nem lett valami szép, mert a krumpli meg a hús szétfőtt.
-Finomat főztetek, de a könyvbe nem így néz ki.-mondta Bence és nevetett.
-Te se tudnál jobbat.-mondta neki Dana.
-De nem is csináltam.
-Akkor meg be lehet fogni!
-Jó nyugi!
Ettünk ekkor Bence elővett egy papírzacskót.
-Ki kér?
-Mi az?
-Egy kis anyag.
-Itt senki nem fog füvezni!
-Nem itt, bent a szobába.
Bence bement a többiek meg utána, mire beértem már mindenki kezdte szívni.
-Most utoljára.
-Helósztok, elértem a mai buszt.-jött be Ricsi.A sok beszívott barom ott vihogott egymáson.
-Szia Ricsi.-mondtuk Danával, mert mi ketten voltunk csak normális állapotban.
-Ezek?-mutatott mindenkire.
-Most szívtak.
-Itt azt is lehet, ha tudom hozok kokót.
-Nem lehet, csak nem tudtam megakadályozni.-mondtam, de Ricsi nem is hallotta, mert már ott volt és ő is rágyujtott egy füves cigire.
-Jó Dana, mit csináljunk velük?
-Vigyázni kell rájuk, mert bármire képesek ilyenkor.
-Máskor is csinálják?
-Nem, de suliban mondták.
-Hova jársz?
-Függőket kell leszoktatni.Majd, ha már dolgozom, szóval most ilyen drogokról tanulunk.
-Értem.
Leültünk, és figyeltük, ahogy a sok idióta vihog egymáson, Dév már el is aludt és a többiek is kezdtek fáradni.
Kb hajnali kettő lehetett, amikor már mindenki elaludt.Ekkor mi is lefeküdtünk.Reggel arra ébredtem, hogy valaki rázza a fejem.Ricsi volt az.
-Mivan?
-Van fejfájáscsillapító?
-Nincs, bocsi.
-Az szép lesz, mert mindenki jajjgat.
-Kellett nektek szívni, de mindjárt megyek.
Felöltöztem és mindenkit behívtam a fürdőbe.Egyenként belöktem mindenkit a zuhany alá és rájuk engedtem a hideg vizet.Ettől idegesek lettek, de legalább a fejük nem fájt.Amikor mindenki a nappaliban volt bemutattam Ricsit.
-Ez itt Ricsi, a hónapban itt fog lakni.
-Brig,mikor megyünk?
-Majd, de Dana is jó csaj, beszélj vele.
-Nem jön be.
-Jó, akkor majd megyünk nem sokárra.
Odamentem Danához és elmondtam neki a rossz hírt.
-Nem jössz be neki.
-Nekem se ő.-mondta és teljesen őszinte volt.
-Akkor jó.Most elviszem Regihez, itt maradsz velük?
-Itt, nyugi vigyázok rájuk.
-Nem szívhatnak többet.
-Nem fognak.
Elmentünk, út közben megbeszéltük miért utáltuk egymást, gyorsan mentünk, ezért kb 10 perc múlva már ott voltunk.
Becsengettem, Zsolti nyitott ajtót.
-Szia Brig, a pénztártól való távozás után panaszt nem fogadunk el.
-Nem is panaszkodni jöttem, Regi itthon van?
-Elment a boltba, mindjárt jön, miért?
-Hoztam neki valakit.-mondtam és Ricsire mutattam.
-Ki ő?
-Ricsi vagyok, 15 éves, Brig unokatesója.
-Értem, és miért jött?
-Megigértem, hogy bemutatom Reginek.
-Gyertek be.
Bementünk, leültünk a kanapéra.
-Elmentem, mert van egy megrendelő aki háznál szeretné csináltatni a hajat, várjátok meg Regit, mindjárt jön.
Még beszélgettünk és nem sokárra Regi is megjött.
-Sziasztok, hát ti?
-Téged várunk.
-És ő ki?
-Hali, Ricsi vagyok.
-Heló, Regi.
-Szóval, Ricsi látta a közös képünket, és meg akart ismerni.
-Hát itt vagyok.
-Én most megyek, mert várnak.
-Sok szerencsét, ha valami van írj sms-t.-odasúgtam Ricsinek és elindultam hazafelé.Hazaérve láttam, hogy mindenki áll egy sorban, Dana meg ül a fotelben.
-Mi történt itt?
-Csak így lehet velük bírni, olyanok, mint az óvodások.
-Tudom.Fiúk, most már mozoghattok.Örülhettek, hogy Fruzsi nem látott, mert biztos, ordibált volna.-mondtam, mert Fruzsi még a szívás előtt elment, mert dolga volt.
-Mi van velem?-jött be Fru az ajtón.
-Semmi, csak volt egy kis zűr, de már megoldottuk.
-Remélem is!
Megcsörrent a telóm, sms-t kaptam Ricsitől:Miért nem mondtad, hogy meghalt az anyja, tiszta ciki volt.
Ezen nevetni kedtem.Bocsi.Mondtam hangosan.
-Mi a gond?
-Ja, semmi, csak sms.
-Kitől?
-Mindegy, csak elfelejtettem valamit.
-Mit?
-Nem fontos.
Leültünk, elkezdtünk játszani, valami hülye játékkal, amikor Ricsi lépett be.
-Na mizu?
-Semmi.-mondta szomorúan.
-Azt hitted ennyitől járni fog veled?
-Azt.
-És mi bajod lesz, ha taliztok még mielőtt járnátok?
-Semmi, de nem szeretek várni.
-Mikor taliztok?
-Holnap, valami pizzériánál.
-Tudod hol van?
-Nem.
-Majd elmegyünk ma megnézni, mert az ciki, ha eltévedsz.
-Oké, de mikor?
-Majd, még csak 2 óra.
Még játszottunk kb 2 órát és elmentünk a pizzériába.Ettünk, és úgy döntöttünk hogy elmegyünk sátorozni.Felmentünk a hegyre és felállítottuk a sátrakat.
-Most?-kérdeztem.
-Menjünk el sétálni az erdőbe!-válaszolta Dév.
-De valakinek vigyzni ke a sátrakra!
-Akkor Ricsi, Fruzsi, Csabi és Peti itt maradnak, így minden sátorba van valaki.
-Peti nem jöhetne?
-Talált kicsiány.
Elindultak, én még elköszöntem Petitől.
-Vigyázz magadra, ha nem hagynak gyere vissza, vagy hívj.
-Rendben, szeretlek.-mondtam és megcsókoltam.Elmentem a többiek után, pedig nem akartam.
-Na heló Brigike, elbúcsúztál, csak mert lehet nem látod többé.
-Ezt hogy értd?
-Például eltévedünk, vagy megesznek a medvék, vagy valami ilyesmi.
-Nem fogunk.-mondtam, de kezdtem félni, mert sötétedett.
A sok idióta csak vihogott, megijesztettek minket.Hárman voltunk lányok, én, Fanni, Dana.
-Itt aszunk?-kédeztem meglepetten, amikor Dév lefeküdt az erdő közepén.
-Én már nem indulok vissza, de ti elmehettek.
-Nem is tudom honnan jöttünk. -Akkor feküdj le, aludjunk.
-De a földön megtámadhat bármilyen állat!
-Akkor csinálj, amit akarsz, én alszom.
Ekkor elkezdtem gondolkozni, hogy az lenne a jobb, ha felmásznák egy fára, vagy ha visszamennék, de arra jutottam, hogy a fáról leeshetek, a földön nem alhatok, ezért elindultam visszafelé.
-Hova mész Brigi?-kérdezte mögöttem Dani.
-Haza.
-Elkísérjelek?
-Ha akarsz jöhetsz.
Elindultaunk a többiekhez, de egyikünk sem volt biztos az útban.
-Tudod merre?
-Nem, de te tudod, szóval, menj előre.
-Én nem emlékszem semmire, azt hittem, hogy tudod, akkor most mi lesz?
-Hát vissza nem mehetünk, mert azt sem tudjuk hol van, de megyünk kifelé az erdőből, annyira nem lehet itt eltévedni.
-És ha mégis eltévedünk?
-Akkor majd kijutunk valamikor, csak észre veszik, hogy eltüntünk.
-Reméljük.
-Azt mondta a biosz tanár, hogy észak arra van, amerre a moha nő a fákon.
-Ott egy mohás fa, gyere.-mondta és egy nagy fára mutatott.
-Figyu, ez mindenhol mohás...
-Akkor?
-Felmászok szétnézni!
-Biztos szép, meg minden, de nem gondolod, hogy vissza kéne menni Petiékhez?
-Azt nézem meg, hogy merre vannak.
-Tudsz te fát mászni?
-Voltál már szobafogságban?-kérdeztem nevetve.
-Persze, azon mindenki túl esik.De hogy jön ez ide?
-Valahogy ki kellett szöknöm, szóval maradta a fa tesóm ablakánál!
-Az is ekkora volt?
-Nem, de fa mind a kettő.Fogd meg ezt.-mondtam és a kezébe nyomtam a pulcsimat és a telómat.
-És ha felhívnánk valakit?
-Nincs térerő!
-Akkor menj, úgyse tudlak visszatartani!
Elindultam felfelé, de mivel nem tudtam hová kapaszkodni leestem.
-A nagy famászó mi?
-Te se tudnál felmenni, de majd arra!-mutattam egy másik fára.Odarohantam és felmásztam.Erre már fel tudtam, egészen a tetejéig.
-Látsz valamit?
-Mindent látok, csak a többieket nem.
-Semmi füst, vagy valami?
-Tuti kialudt már a tűz.
-Akkor mi lesz?
-Lemegyek.
Lemásztam Dani gondolkodott, hogy mi legyen, de nem volt semmi ötletünk.
-Bigi nézd!-mutatott egy bokorra.
-Mit, nem látok semmit.
-Valami mozgott, megtaláltak minket!
-Nem hiszem, semmit nem látok.-mondtam, erre egy vaddisznócsorda rontott ki a kb 15 méterre lévő bokorból.
-Fel a fára.-mondta Dani és felugrott. Én is felmentem utána, semmit nem tudtunk csinálni, mert a diszók ott álltak meg alattunk enni.
-Most mit csináljunk?-kérdeztem
-Hát Brig, várunk, addig el döntjük, hogy jutunk vissza.
-És hogy?
-Nem tudom, de felmegyek, szétnézek én is.
Dani felment, én pedig arra gondoltam, hogy elűzöm a vadakat, de nem mertem megdobni őket, nehogy elkapják a lábam, mert elég alacsonyan voltam.
Amikor Dani leért közölte, hogy ő sem lát semmit.
-Szerinted ha megdobom őket akkor mi lesz?
-Nem tudom, próbáljuk ki, de menjünk magasabbra.
Fentebb másztunk a fán, és Dani megdobta az egyik állatot, ami erre felénk fordult, és rázi kezdte a fát.A többi is elkezdte, alig tudtunk kapaszkodni, de nem estünk le.Kb háromnegyed órán át rázták a fát, majd elmentek.Mi is lemásztunk, de még mindig nem tudtuk mit csináljunk...
-Induljunk el arra, és ha egyenesen megyünk, ki kell jutnunk.-mondta Dani és elindult előre.
-Végülis, ennél jobban már nem tévedhetünk el.
-Hány óra van?
-Hajnali 4.
-Az szép...és még semmit nem aludtunk.
-Nem is fogunk, amíg nem érünk vissza.
-Akkor siessünk, mert kezdek álmos lenni.
Mentük, egy idő múlva kocsizúgást hallottunk.Kicsit féltem, de örűltem is, mert biztos tudják az utat.És szerencsére pont felénk jöttek.azt hittem nem vesznek észre, de megálltak előttünk.
-Sziasztok gyerekek, mit csináltok itt ilyenkor.
-Kik maguk?-kérdezte Dani.
-Vadászok és erdőőrök vagyunk.De hogy kerültetek ide?
-Kirándulni vagyunk egy kis csapat, a többiek azt mondták itt alszanak, de mi elindultunk az erdő szélén lévő sátrakhoz.
-Száljatok be.Összeszedjük a többieket is, mert egy vaddisznó csorda van a közelben.
-Tudjuk, meg is támadtak minket.
-És mit csináltatok?
-Felmásztunk a fára.
-A sátrak hol vannak?
-Az erdő szélén valahol, de semmit nem tudunk, hogy merre.
Mentünk tovább a kocsival, megkerestük a többieket.Mikor odaértünk hozzájuk, mindenki aludt, de a vadászok felébresztették őket.
-Kelj fel!-rángtták meg Dévet.
-Minek?
-Haza viszünk titeket!
A többiek is felketek nagy nehezen.
-Tudjátok honnan jöttetek?
-Ki maga?
-Gábor vagyok, vadász, és erdőőr.
-Valahol az erdő szélén vannak a sátrak, de nem tudom merre.
-Akkor száljatok be.
Mindenki beszállt. 5 személyes volt az autó, de mi kb 8-an voltunk.2 vadász ült elől, a harmadik hátul, hátra került még Dani, Tomi, Tomi ölébe Fanni.
Én, Dana és Bence a csomadtartóban utaztunk.
-Brigi, miért nem vetted fel?-kérdezte Bence.
-Mit?
-A bugyit.
-Jajj, hagyjál már, majd egyszer, talán felveszem, de nem miattad.
-Pedig tudom, hogy kellelk neked!
-Honnan?
-Én mindent tudok.
-Akkor ezt rosszul tudod.
-De Danának bejövök igaz?-kérdezte még mindig tőlem.
-Na ugye, hogy nem mindent tudsz.
-Tudom, hogy bejövök neki.
-Akkor minek kérdezed?
-Mert szeretném az ő szájából hallani!
-Akkor miért engem kérdezel?
-Mert beszélnünk kell.
-Miről?
-Majd négy szem közt.
-Te tudod, de am bejössz neki.-mondtam és Danára kacsintottam.
-Tudtam, mibe fogadjunk, hogy egy hét alatt belémszeret?
-Nem fogadok, mert már most szeret téged.
Ekkor hallottam valami beszédet, de nem láttam semmit, mert az ablakom valam sötétzöld függöny volt kívülről.
-Jó reggelt!Szevesztok!-köszönt Peti.
-Sziasztok, visszahoztuk a barátaitokat, mert eléggé etévedtek.
-De többen voltak.-szólalt meg Csabi.
Ekkor a vadász kinyitotta a csomagtartót, én pedig szerencsésen kiestem, mert az ajtónak voltam támaszkodva.Peti szedett fel a földről.
-Jól vagy Cica?
-Nyugi jó, csak kicsit álmos vagyok.
-Miért nem aludtál?
-Danival elindultunk vissza, de a vadak megtámadtak minket és egy fán ültünk,  amig nem jöttek a vadászok.
-Én se tudtam nélküled aludni...
-Gyere pótoljunk.
-Sziasztok, mondták a vadászok, és elmentek, mi is bementünk a sátorba Petivel, és elaludtunk.
Már egymás karjaiban aludtunk amikor valamelyik idióta ráesett a sátorra, ami ettől összeszakadt.Kimásztuk, és láttuk, hogy Bence vigyorog legjobban.
-Mit csinálsz?Nem látsz meg egy sátrat?-ordított rá Peti.
-Jó nyugi, csak  szóni akartam, hogy már délután 2.
-És mi lett volna, ha egyszerűen csak beszólsz?!
-Bocs majd legközelebb beszólok haver.
-Mi nem vagyunk haverok, csak azért lehetsz itt, mert Briginek olyan jó szíve van.
Akkor az alvásból is ennyi.Most visszamegyünk, tuti elkezdi mondani Bence, hogy de beszélnünk kell, meg ilyenek...remek.Én Petit szeretem, mit nem lehet ezen megérteni?Ami nem megy, azt nem kell erőltetni.-gondolkoztam magamban, de Fruzsi megszakított.
-Bence miről akar besszélni veled?
-Honnan tudod, hogy akar?
-Most mondtad.
-Basszus, hangosan gondolkodtam?
-Talált, de miről akar beszélni?
-Nem tudom, csak az előbb mondta, hogy beszélnünk kell.
-És beszélsz vele?
-Attól függ miről, ha megint arra akar rávenni, hogy szakítsak Petivel, akkor elküldöm.
-De mindent elmondassz utána!
-Persze, de menjünk, mert a többiek már elindultak.-utólértük a többieket, de Bence hátra rángatott.
-A fürdőbe menj, ha hazaértünk.
-Jó, de engedj el.
Visszamentem Fruzsihoz, aki rögtön faggatni kezdett.
-Mit akart?
-Semmi különös.
-Brigi, gondold meg mit teszel, mert úgy jársz majd mint a múltkor!
-Vigyázok nyugi, de van egy kis gond.
-Mi?
-Dana.
-Mit csinált már?
-Beleszeretett Bencébe.
-Nem normális az a nő, mit mondtál neki?
-Mondtam, hogy eszébe se jusson, de azt mondta, hogy Bence az egyetlen, akit szeret, meg hogy már évek óta nem érzett ilyet.
-Beszélek vele!
-Szerintem is, mert csalódni fog.
Fruzsi elment, én pedig visszamentem Petihez, aki éppen Csabival, Danival és Dévvel beszélt.Tomi és Fanni együtt sétáltak és valami viccesről beszélhettek, mert folyton nevettek.
-Mizu Cica?
-Mikor érünk haza?
-Álmos vagy te is?
-Az a barom felkeltett.
-Engem is, de ha hazaérünk alszunk egyet!
-Inkább kettőt!
-Akkor kettőt, nekem mindegy.Már nem sok van hátra.
-Tényeg, már a városban vagyunk.-mondta Dani.
-Tíz perc.-szólt közbe Dév.
Eközben Csabi már odament Fruzsihoz, és Danához.
Nem sokárra odaértünk a kapuba, berontottam a szobámba, el is felejtettem amit Bencével megbeszéltem.Jött egy sms ismeretlen számról:Gyere a fürdőbe!Bence.-erre minden eszembe jutott, és bementem, Bence már ott állt a zuhany mellett.
-Heló Brigi, nem megbeszéltünk valamit?
-Kicsit álmos vagyok a reggeli akciód miatt.
-Térjünk a lénygre.
-Mondd!
-Szóval, akkor velünk mi van?
-Mincs olyan, hogy mi!Te nem szeretsz, és én se szeretlek.
-De én szeretlek.
-De én nem.
-De az ajándékot hordani fogod?
-Nem, ha akarod vissza is adom.
-Maradhat, de küzdeni fogok!
-Ezt már milliószor elmondtad!
-Még el is fogom egy párszor!
-És miről akartál beszélni?
-Csak el akartam mondani, hogy tudom, hogy nem szerted Petit.
-Mi?
-Én kellek neked!
-MI?
-Azt is tudom, hogy igazam van!
-MII?-nem tudtam mást mondani, biztos voltam benne, hogy nincs igaza, de nem tudtam kimondani!
-Brigi szólaj meg!
-Nem tudsz te semmit!
-Mindent tudok!
-Például?
-Te szeretsz engem.
-Na jó Bence, nekem ebből elegem van.-mondtam és berohantam a szobámba, ahol Peti ült a gép előtt.
-Na alszunk Cica?
-Alszunk!-mondtam és ledőltem az ágyra.Peti hozzámbújt és kérdezgetni kezdett.
-Ki idegesített fel?
-Nem vagyok ideges!
-De az vagy, látom rajtad!
-Nem.
-Bence volt az igaz?
-Ő.
-Mit akart?
-Amit mindig, engem.
-Arról lemondhat.-mondta és elaludt.Nem sokkal később én is bealudtam, és csak másnap reggel ébredtem fel, Peti még mindig aludt én pedig nem akarta felébreszteni, szóval visszaaludtam.Fél 12 körül Fruzsi jött be a szobába, de amikor látta, hogy még alszunk kiment.Én is aludtam, de hallottam mindent.Azt is ahogy Fruzsi és Bence az ajtó előtt veszekedtek.
-Te mit képzelsz magadról?-ordított Fruzsi.
-Miért?
-Nem látod, hogy szeretik egymást, miért kell mindent elrontanod?
-Mert én is szeretem.
-Ha annyira szeretnéd, hagynád, hogy boldog legyen Petivel.
-Te is csak őt véded!Csak mert a tesód.
-Én nem azért védem, azért mondom ezt, mert neki van igaza.
-Jó, ezt hagyjuk, mert te úgyse érted meg amit akarok.
-Én értem, hogy Brigit akarod, és azt is értem, hogy nem fogsz leszállni róla.
-De lefogok.
-Remélem is, de azt ugye tudod, ha még egyszer bepróbálkozol ki vagy dobva az egész házból.
-Mi?
-Jól hallottad, még egy esély, és nem több.
Ekkor elmentek, én pedig fel akartam kelni, de inkább visszaaludtam.
-Brigi, ébren vagy?-rázta meg a fejem Fruzsi.
-Most már igen, mit akarsz?
-Itt van anyukád, és Bence beszélni akar vele...

2 megjegyzés:

  1. uhh.. hát csak most volt időm elolvasni, de nagyon tetszett!! várom a következőt! :))

    VálaszTörlés
  2. ez volt eddig a legjobb csak így tovább!! :DD

    VálaszTörlés

egyjonyar@citromail.hu