F O N T O S!
Mivel ennek a storynak mindjárt vége, szeretném ha leirnátok nekem azokat a kérdéseket, amik érdekelnek titeket a bloggal kapcsolatban, és én az utolsó részben mindent megválaszolok majd! Illetve egy másik személyesebb kérés, hogy írjatok egy rövidebb véleményt a blogról, mert szeretném tudni mitől lehetne jobb a következő! Itt írhattok névtelenül is: http://ask.fm/BoooBaba vagy akár komiban! Ezek persze nem kötelezőek, de örülnék ha minnél több véleményt, tapasztalatot kapnék, mert tényleg nagyon jó volt írni és látni ahogy megy fel a nézettség és bár nem volt annyira sok komi, de azért örülök, hogy olvastátok páran!:)
-Szóval, tudom, hogy nem egy drága ajándék, de ha lesz pénzem...-mondta, de én félbeszakítottam.
-Nem kell, hogy drága ajándékokat adj, elég ha itt vagy te!
-De ezt már akkor is odaadom.-mondta és elővett egy nyakláncolt, amin egy fél szivecske volt medálnak.A másik fele Petinél volt.
-Ezt kellett annyira titkolni?
-Nem, azt majd a megfelelő pillanatban, ez csak egyféle előleg.
-Köszi, szeretlek.-mondtam és megcsókoltam.
Már délután 4 volt, a telefonom megint megcsörrent.
-Szia Kate, mizu?
-Lenne most egy kis munka, ráérsz?
-Petrával beszéltél már?
-Nem miért?
-Mert most csak ő van amerikában, én már csak augusztus közepe felé megyek haza.
-Inkább szeptembert mondj.-súgta Peti.
-Sőt, inkább csak szeptember.
-Értem, akkor hívom Petrát.Még jó, hogy ketten vagytok.
-Bocsi mégegyszer, szia.-mondtam és kinyontam a telefont.
-Mi volt ez a csak szeptember?
-Lesz még egy kis dolgunk.
Nem értettem miről beszél, de beleegyeztem.Ott ültünk egymás mellett és néztük a csillagokat.
-Fruzsi nem mondott semmit, ugye?
-Nem, de nem is kérdeztem.
-És ő miről kérdezett?
-Rólunk, meg minden hülyeségről.
-Menjünk?
-Mehetünk.-mondtam és felálltam.
Kézenfogva sétálltunk haza, otthon megfürödtünk, majd szinte azonnal elaludtunk.
Reggel, amikor felkeltem, lementem, hogy megkérdezzem Fruzsit hogy mit csinálunk ma, de Csabi és Bence ott álltak az ajtóban, és nem engedtek be.
-De Fruzsival akarok beszélni.
-Akkor megvárod.
-De én be akatok menni.
-Akkor se mehetsz be.
Végülis megvártam kint.
-Szia Fruzsi, nem engedtett be a vőlegényed.
-Tudom, én mondtam neki, de ma se lesz semmi dolgod.
-Akkor minek vagyok én itt?
-Az mindegy, de kellessz.
Vissza felmentem és lefeküdtem.Peti még aludt, de mivel unatkoztam bekapcsoltam a tv-t.
-Brigitta kisasszony, tudod hány óra van?Vannak emberek akik hajnalban még aludni akarnak.
-Fél 12 kedves Péter.
-Akkor is!Kapcsold ki!
-Nem, én szeretem ezt a mesét.
-Én meg nem.Majd ha lesz gyerekem nézem vele, de te nem vagy a gyerekem.
-Akkor játszuk azt, hogy az vagyok.
-Azt csinálsz, amit akarsz.-mondta és visszaaludt.
Folytattam a mesenézést, de hamar meguntam, ezért inkább főztem kávét és kiütem a teraszra, Peti is nem sokkal később jött utánam.
Kávéztunk, beszélgettünk amikor berontott Fruzsi.
-Heló fiatalok, mégis lenne egy kis munka!
-Mi?-kérdeztem izgatottan.
-Mivel mi nem érünk rá, és jövőhéten esküvő, nektek kellene összeállítani a napirndet.
-De mi legyen benne?
-Templom, meg az anyakönyvvezető a legfonntosabb, de mindent részletesen!-mondta, letett egy papírt az asztalra és nemsokárra Csabi kocsijával mentek el.
Én rögtön hozzá alartam kezdeni, de Peti nem engedte.
-Ne!-mondta és kikapta a kezemből a papírt.
-De...
-Nincs de!-mondta, megcsókolt és az ölében bevitt majd ledobott az ágyra.
-Basszus, már fél kettő, és még nem csináltunk semmit.-pattantam fel az ágyból, kimentem a teraszra és elkezdtem nézni a papírt.
Amikor Peti is kijött elkezdtük nézni az időpontokat
-A vendégek, meg Zsoltiék 7-re jönnek.
-Te olyan korán akarsz kelni?
-Nem, de egy esküvő nem kezdődhet 11-kor.
-Jó, oké, tovább.
-Mi, a tanúk ekkor mondunk beszédet.
-Oks.
-Utána lesz egy kis idő táncolni, meg beszélgetni.Délben megyünk a templomba és utána az anyakönyvvezetőhöz.
-Ennyi.
-Nem, még ezután lesz egy ebéd, megint egy kis szabadidő utána, menyecsketánc és utána vacsora.
-Oké, akkor ennyi.
-Nem, mert a Forever még nincs benne.
-Akkor tegyük őket bele és haladjuk.
-Szóval ők úgy jönnek be, hogy ugye 4 pár van, a négy pár jön be elől, kiáálank két oldara, és utánuk jönnek Fruzsiék.Amikor mindenki a helyén áll akkor lesz a keringő.
-Szuper, kész vagyunk.-mondta és megcsókolt.
-Gyere.-mondtam és elkezdtem lefelé húzni.Kint az utcán kérdezte meg, hogy hova megyünk.
-A boltba.-válaszoltam.
-Minek?
-Ma én fogok sütni.
-Meg akarsz mérgezni?
-Tudok sütni, ha nehezen is, de fogd fel.
Elmentünk a boltba, bevásároltam mindent a pizzához, mert azt akartam csináni.
Hazafelé alig bírtam a szatyrot, mert vettünk egy csomó sőrt, meg kólát is.
Felmentem a konyhába és rögtön el is kezdtem a sütést.
-Segítessz, vagy nem?
-Csak nézem inkább.
-Hát ok.-mondtam és elkeztem csinálni a tésztát.A gyúrás, meg hasonók nem voltak az erősségeim, mert utálom megfogni a tésztát...ezért zacskót húztam a kezemre.
-Te mit csinálsz?-kérdezte Peti vihogva.
-Én nem fogomm meg, tiszta tojásos, pfuj.
-Ajj add ide.-mondta és odajött.
-Na a főszakács úr.
-Mostmár nem mancsos.-mondta miután nagyjából összegyútra.Megcsókolt és elkezdte simogatni a hajam.
Fel sem tünt, hogy miért nevet...
-Basszus, mi ez?-ordítottam amikor a hajamhoz értem.Peti szakadt a röhögéstől.-De szemét vagy!-mondtam és nevetve megcsókoltam majd hozzá vágtam az egész tésztát.
-Hé, cica ne vaduljunk.-mondta és leöntött egy kiló liszttel.
-Ha harc, hát legyen harc.-mondtam és hozzávágtam egy tojást, ő meg cserébe a hajamba nyomta a tejszínhabot.
-Na erre mit mondassz kicsilány!
-Erre, csak ennyit!-mondtam és lenyomtam ketchuppal.
-Akkor én meg ezt mondom.-mondta és megfogta a majonézes üveget.
Ott "lövöldöztük" egymást majonézzel, meg ketchuppal, tiszta lisztesek voltunk, de volt rajtunk tojástól tejszínhabig minden, amikorbelépett Fruzsi.
-Ti mi a francot csináltok?-jött oda, próbált ideges lenni, de belül sírt a nevetéstől.
-Sütünk.-mondtam nevetve.
-De össze is takarítotok.
-Csak Brigi süt.-mondta Peti és elindult befelé.
-Meg te, ilyen mocsosan nem mész be a szobába, megsüttök és megfürödtök, mind a ketten.Kész a napirend?
-Ott van a szobába.
Fruzsi ránk kulcsolta a konyhaajtót és elment.Ahogy körülnéztem, elég durván nézett ki a konyha is, meg mi is.Felszedtük a tésztát az asztal alól és elkezdtünk sütni.
-Először megsütöm a tésztát, vagy már a töltelékke sütöm meg az egészet?-kérdeztem bizonytalanul.
-Szerintem próbáljuk meg így is, úgy is.
-Ok.-mondtam és elkezdtem megkenni a tésztát.És ezt hogy rakjuk bele a tepsibe?
-Én fogom a tésztát oldalró, te tartod alulról és te alátolod a tepsit.
-Ooké.-mondtam és elővettem egy tepsit.
-Tartsad!-ordított Peti.
-Te is!-kiabátam vissza.
-Szétszakad, Brigi, szét fog szakadni!
-Dobjuk bele.-mondtam és elengedtem a tészta alját, ami rögtön kiszakadt.
-Akkor lehet meg kéne először sütni a tésztát.
Betettük nagynehezen a tésztákat a tepsibe és elkezdtük sütni.
-Azért tudunk valamit.-mondta és az ölébe rántott.
Megcsókoltam és megöleltem.
-Tiszta mocsok vagy.-mondta és ellökött magától.
-De te is.-mondtam és visszaültem az ölébe.
-De én így szeretlek.-mondta és csókolgatni kezdett.
Fel akartam álni. hogy kivegyem a tésztát a sütőbő, de Peti nem engedett.
-Meg fog égni.
-Nem baj.
-De az.-mondtam és felálltam.
Odsétálltam a sütőhöz és kivettem a tésztát.Szín alapján jó volt, de mindenhol fel volt púposodva.
-Hm, ezzel mit csináljunk?-kérdeztem
-Ki kell szurkálni.
-Te honnan tusz ilyeneket?
-Logika, ha a lufit kiszúrod, az is leereszt.
Kiszurkáltam a tésztát és ekezdtük megkenni.Peti a hátam mögött állt és folyamatosan csikizett.
-Peti, légyszi!-mondtam vihogva.-Nee!-sikítottam, Peti már nagyon nevetett.
Ammikor végre megccsináltuk a pizzákat el akartunk menni fürdeni.
-Hogy menjünk ki?-kérdeztem idegesen.
-Feltöröm a zárat!-mondta Peti és elkezdte eg villával a zár kinyitását.És sikerült neki.
Amikor kijutottunk, kicsit égő volt, mert Fruzsi és a pap ott ütek a nappaliban és beszélték az esküvőt.
-Menjetek be!-kiabált ránk.
-De kész vagyunk.
-Akkor irány fürdeni!
Az atya csak nézett ránk, szerintem még nem látott két ilyen mocskos hülyegyereket.
-Ki zuhanyzik először?-kérdeztem amikor beértünk a fürdőbe.
-Együtt.-mondta Peti és berángatott a víz alá.
Lezuhynoztunk, amikor kiértem láttam, hogy a ruhám vizes, mást meg nem hoztam be.Felvettem a Peti pólóját és nyugodtan sétáltam be a szobába.Vagyis csak nyugodtan indultam el, mert amikor Fruzsi meglátott, rögtön felállt és belökdösött.Átvettem a saját ruhám és kimentem Fruzsihoz aki még mindig a pappal beszélt.
-Szóval akkor duplán meg lehet oldani?-kérdezte Fruzsi.
-Meg persze.
-És úgy mennyibe kerül?
-Ugyan annyi, mer végülis egyszer mondom el a dolgokat.
-Akkor ennyi is lett volna.-mondta és kikísérte a papot, majd nevetve jött vissza.
Még egy ideig állta az ajtóban mielőtt megszólalt volna.Nagyon nevetett.
-Ti normálisak vagytok?-kérdezte nevetve.
-Csak sütöttünk, kérsz?-kérdeztem és az asztalra mutattam.
-Inkább kihagyom, köszi.
-Pedig finom.
-Az esküvőmet túl szeretném élni.
Elvettem egy szelet pizzát és kiütem vele a teraszra.
-Na milyen?-jött ki Peti is és harapott egyet a pizzámból.
-Nem is annyira rossz.-mondtam
-Mit akarsz, ez finom!
-Nem tudod mit akar duplázni Fruzsi az esküvőn?
-De, az egyik barátnőjével együtt tartják.
-És ezt a barátnője is tudja, mert még nem láttam a szervezésnél.
-Nem, nem tudja, de fog segíteni.
Elindultam lefelé, de elég rendesen elestem a lépcsőn, lehorzsoltam az egész oldalam, 5 perc úlva már mindehol kék, zöld foltos voltam.
-Hát ez ügyes volt.-mondta Peti és tapsolt.
-Te vagy a hibás!-mondtam és rá muattam.
-Itt se voltam.
-De elvakít a szerelem.-mondtam és odamentem, megcsókoltam.
-Nem fáj?
-Járni tudok, csak kicsit csúnya.
-Annyira nem is, mire menyasszony leszel begyógyul.
-Vagy nem.-jött oda Fruzsi is mosolyogva.
Felmentem a szobába, lefeküdtem és egész déután Petivel néztem idiótábbnál idiótább filmeket.
Egész nap csak unatkoztunk...
-Mit kéne csinálni?-kérdezte Peti unottan.
Ekkor kinéztem az ablakon és megláttam, hogy Fruzsi indul valahová.Kirohantam a teraszra és lekiabáltam neki.
-Hova mész?-kérdeztem.
-A városba.
-Megyek én is.-mondtam és elindultam lefelé.-szia Peti, majd jövök.-mondtam és megcsókoltam.Lent Fruzsi már várt.
-Te minek mész?-kérdeztem.
-Nem tudom, csak sétálok kicsit, te?
-Petinek akarok venni valamit.
-És tudod már, hogy mit?
-Nem...
-Bolgod lesz aznap, hidd el.Vagyis remélem, de ez csak rajtad múlik.
-Mindenki ezt mondja, de nem értem mire céloznak...
-Majd idővel mindent megtudsz!
-De mennyi idővel?
-Azt most nem mondhatom el.
Csendben besétáltunk egy ajándékboltba, de még mindig nem tudtam mit vegyek neki.
-Na, találsz valamit?
-Nem.
-Akkor megkérdezzük az eladót.-mondta és odarángatott az egyik eladóhoz.
Nem tudtam mit mondjak, ezért Fruzsi kezdte.
-Heló, a barátjának keresünk valami szülinapi ajándékot.
-És milyen idős?
-Most lesz 17.-mondtam.
-És mióta vagytok együtt?
Ekkor Fruszi valamit súgott a nő fülébe, aki erre mosolyogni kezdett.
-Tudom mi kell neked.-mondta és levett a polcról egy plüssmedvét.
-Nekem valami kreatívabb kellene.
-Akkor erre a medvére adunk egy plót, amin ti vagytok.Van nálad kép?
-Persze.-mondtam és odaadtam egy kis képet.
A póló hamar kész lett.Megvettük és elindultunk haza.
-De most hova tegyem?
-Add neki most oda.
-Szerintem is.
Kerestem egy kis ajándék szatyrot, beletettem a macit és eindultma fölfelé.
Peti és Bence beszélgettek amikor felértem, de nem vették észre hogy ot vagyok.
-De mikor adod neki oda?
-Nemtudom, szerintem az esküvőn, úgy akarom, hogy sokan lássák.
-És ha félre érti?
-Ezt nem lehet.
-Igaz, de ő hogy fog átöltözni?
-Meg van oldva minden, Fruzsi segít.
Egy kis idő után bementem.
-Sziasztok, mi a téma?
-Semmi, csak az esküvő.
-Meg az ajándék.-tettem hozzá.
-Sejted már?
-Nem.
-Akkor jó.
-De Peti, mivel a szülinapodon mindenkinek sok dolga lesz, odaadom most az ajándékot!
-Nekem csak te kellessz.-mondta és megcsókolt.
-Szóval Boldog szülinapot!-mondtam és a kezébe nyomtam a macit.
-Köszi, ezzel fogok aludni.-mondta és megölet.
Még egy ideig ott beszélgettem a fiúkkal, majd kitaláltuk, hogy menjünk bulizni.Oda mntünk, ahol Dév megcsókolt.Megint az a srác volt a bárban.
-Heló egy vodkanarancsot légyszi.-mondtam.
-Gyere táncolni.-jött oda Bence.
-Most táncoltam, ülj e igyál.-mondtam és odarántottam egy székre.Beleittam az vodkába.
-Bence, te is tudod mi az?
-Persze, mindneki tudja.
-De én nem.
-Örülni fogsz.De csak akkor, ha igazán szereted.
-Mindenél jobban.
Még beszélgettünk egy ideig, Peti is odajött egy idő után és ő is bekapcsolódott.
-Ha leitatlak se mondod el mi az?-kérdeztem
-Nem, majd megátod.
Még táncltunk, iszogattunk, majd olyan éjfél feé indultunk haza.
Otthon rögtön kidőltem és csak másnap délben ketem fel.
-Milyen nap van?-kérdezte Peti amikor észrevette, hogy én is felvagyok.
-Szombat.-mondtam és ásítottam.
-Ma hazamegyek a faluba.-mondta és megcsókolt, befeküdt mellém az ágyba.
-Én nem mehetek?
-Végülis jöhetsz.
-De minek mész?
-A szüleidhez.
-Mi közös ügyetek van?
-Te, meg az ajándék.
-Oké, de mikor indulunk?-kérdeztem és felültem.
-Most.-mondta és felállt.
Elmentem átöltözni, majd kimentünk a vonatállomásra.
Felszálltunk, és szinte egész úton beszélgettünk.
-Következőnél leszállunk.-mondtam és feálltam.
Peti is jött utánam.Az ajtón nemsokárra kinyílt.Elindultam lefelé, de végül leestem.
Semmire nem emlékszem.Az utolsó emlékem az, hogy zuhanok le a vonatról.Peti utánam nyúlt, de már nem tudott elkapni.
Otthon ébrdtem.Mindenki ott állt körülöttem amikor belépett Gab(?)Hogy kerül ő ide?Magyarországon?Nem is tud magyarul!-gondoltam magamban.
