part 46

Újrééész! A kérdéseiteket továbbra is várom kommentben, vagy ask.fm-e ( ask.fm/BoooBaba )
És szereték pár soros véleményt kérni az oldalról, mert tudnom kellene mit csinálok jól/ rosszul, annak érdekében, hogy a következő blogom jobb legyen!

Reggel Csabi rázott fel.
-Mivan?
-Brigi, beszélnünk kell.
-Mi az?
-Fontos, nagyon, de gyere ki a teraszra.
-Mivan?-kérdeztem amikor leültem a teraszra.
-Gáz, óriási gáz.
-Mi történt?
-Ti rózsaszín-fehér dekorációt vetetek, de én meg kék terítőt.
-Ez akkora baj?
-Miért, nem?
-Jajj Csabi!-mondtam és sóhajtottam.-Nem kell ennyire komolyan venni, egyszerűen bemész a boltba, beviszed a blokkot, és kicseréled fehérre.-mondtam és mivel már nem tudtam visszaaludni kimentem a konyhába csináltam kávét és leültem a traszra.Vártam, hogy Peti felkeljen.Elolvastam egy magazint és megittam a kávét, majd úgydöntöttem, hogy lemegyek Fruzsihoz.
-Szia Brigi, ma lesz dolgunk bőven!
-Mi?
-Ma jönnek felállítani a sátrat.
-De még van 3 nap.
-Igen, ma felállítják, holnap díszítünk, holnapután meg terítünk.
-Értem ,de nekem mi dolgom lesz?
-Kínálkozni kell, meg ilyenek.
-Oké, Csabi megoldotta a szörnyű nagy problémáját?
-Mit?
-A terítőt.
-Ja, most vitte vissza.

Felmentem, visszafeküdtem, már majdnem elaludtam amikor jöttek a sátrasok és felcsengettek.
Fruzsi beengedte őket, de mi attól még felébredtünk.
-Mennem kell Manó.-mondtam és megcsókoltam.
-Hova?
-Itt vannak a munkások.
-Felöltözök én is és lemegyek.
-Eltakarod a kockákat?-viccelődtem vele.
-Igazad van, de egy gatyát felveszek.-mondta és kikapott a szekrényből egy rövidgatyát.Lementünk, én rögtön kínálkozni kezdtem, Peti meg csak jött utánam.
-Petike, figyelj, akkor te hozod ezeket én meg öntök, oké?
-Oké.
Megcsókoltam és a kezébe nyomtam a kosarat, amiben a poharak, meg az italok voltak.
Végigmentünk az összes emberen, pihentünk, majd kezdtünk mindent előről.
-Akkor egész nap ezt fogjuk csinálni?-kérdezte Peti.
-Nyolcig tuti.
De végülis nem volt gáz, mert a munkások is jófejek voltak, beszélgettünk velük egy csomót.
-Jól keres ez az állás?-kérdezte Peti.
-Hát...mostanában senki nem rendez sátras lagzikat, szóval.Ti most hány évesek vagytok?
-16, ő meg most lesz 17.
-Ilyen fiatalon esküvő?
-Végülis igen, csak nem nekünk.
-Akkor?
-A másik lánynak, de ő is 19 éves.
-És ti is itt laktok?
-Nem, mi amerikában, csak most jöttünk segíteni.
-És milyen ott?
-Fantasztikus.
-Brigi, basszus.-rohant oda Fruzsi kétségbeesetten.
-Mi a baj?
-Elfelejtettük a ruhát.
-Milyen ruhát?
-A Forevernek.
-Ja, azt már Petra elintézte.
-Hú, oké.-mondta és elment.
Már olyan 3 óra után kezdtük unni a dolgot, de Fruzsi nem hagyta, hogy pihentőt tartsunk.Csak sétálgattunk az emberek közt, senki nem volt szomjas, de mi nem ülhettünk le.
-Benézhetünk?-kérdezte Peti az egyik munkást és a sátorra mutatott.
-Persze.
Bementünk és leültünk a földtre, vagyis Peti a földre én meg az ölébe.
-Fruzsi ideges lesz, ugye tudod!
-De minek mászkáljunk, ha senki nem iszik?-kérdezte és megcsókolt.Ledöntött a földre és rámfeküdt.
-Peti, hülye vagy?-kérdeztem nevetve.
-Nem, csak szerelems.-mondta és csókolgatni kezdett.
-Peti, itt mindenki előtt?-kérdeztem.
-Nincs itt senki.
-De a sátor másik oldalán van.
-Jó, akkor nem.-mondta, de méd mindig rajtam feküdt.
Így beszélgettünk egy ideig, amikor Fruzsi rontott be a sátorba.
-Ti mi a francot csináltok?!
-Nyugi hugi, semmit.-mondta Peti, de még mindig nem szállt le rólam.
-Na most rögtön kimentek kínálkozni, vagy felpofozlak öcsike.Ja és én vagyok az idősebb.
-Nyugi, oké, és amúgy tudom de úgy nem rímelen.-mondta és lemászott rólam.Felálltam, Peti kezébe nyomtam a kosarat és elindultunk kifelé.
Kinálgattunk mindenkit, senki nem ivott, de nekünk muszáj volt mászkálni.
-Hány óra?-kérdezte Peti unottan.
-3.
-Mindjárt elalszok.
-Megyek, beszélek Fruzsival.-mondtam és elidlutam, de Peti elkapta a kezem, visszarántott és megcsókolt.
Bementem, Fruzsi a házban rohangált.
-Gyere Fruzsi, üljünk le.Jól vagy?-kérdeztem miután leült.
-Nem, nagyon ideges vagyok.
-Az a baj, hogy túl nagy ügyet csinálsz belőle.Figyelj, így nem fogod bírni.Itt vagyok, azért hívtál, hogy segítsek, szólj ha valami kell, de nyugodj meg.
-Peti azt ott komolyan gondolta a sátorban?
-Igen, de leállítottam, nyugi, minden rendben lesz.
-Remélem, a csapat mikor jön?
-Csütörtökön fél 6-kor száll le a gép.
-Majd kimegyünk eléjük Petivel és vonattal hazajövünk.
-Oké.
-Ja és azok az emberek egyátalán nem szomjasak.-modtam mosolyogva és kijöttem.
Visszamentem Petihez aki már a sátrat építette.
-Te mit csinálsz?-kérdeztem meglepetten.
-Tudom hogy bejönnek a munkások.-mondta és odajött megcsókolni, majd visszament és folytatta a sátrat.
-Szerintem inkább felülésezz, az jobban edzi a kockákat.-mondtam és kacsintottam.
-Szerinted mi lenne, ha ezt kihúznám innen?-mondtam és elkezdtem az egyik csavar felé nyúlni, de Peti odaugrott és elkapta a kezem.Mélyen a szemembe nézett, és ezt mondta:
-Összedől a sátor.
-Tudom.-mondtam és megcsókoltam.
Visszament dolgozni, én meg néztem.Amikor megláttam, hogy Csabi autója megáll a kapu előtt és észrevettem a fehér terítőt a kezében megnyugodtam.
-Szia Brigi, hányat estél ma?-jött oda Csabi.
-Még ma nem estem el!-mondtam büszkén.
-És mit csinálsz itt?
-Nézem a pasimat.
-Peti sátratépít?
-Aha.
-De miért?
-Kitalálta, hogy nekem a munkások jönnek be.
-Éértem.
-Fruzsit ne idegesítsd, ha valami van szólj nekem.
-Oké, de a Forevert ki hozza el a reptérről?
-Majd kimegyünk eléjük.
-Oké.-mondta felállt és elemt.Bementem én is, kihoztam egy almássört és elkezdtem iszogatni.Összetoltam két széket és úgy néztem Petit.Ott feküdtem, majdnem elaludtam amikor megcsörrent a telefonom.Annyira megijedtem, hogy leestem a székről.
-Ezt vártam.-jött oda Csabi nevetve.
Mire felálltam letették a telefont.Visszahívtam, Petra volt az.
-Szia, eljöttünk a hamarabbi géppel, itt vagyunk Miskolcon.
-Basszus, oké megyünk, addig tudod hol a vasútállomás?
-Igen.
-Akkor induljatok el oda.
-Oké, szia.-mondta és letette.
-Petike gyere.-kiabáltam hátra.
-De dolgom van.
-Itt van a Forever, menni kell eléjük.
-Ja ok.-mondta és már ott is volt én addig felmentem és lehoztam neki egy pólót.
Elindultunk, a vonat hamar odaért, kb fél óra alatt.

-Sziasztok.-ugrottam le a vonatról, a csapat körbevett és ölelgetni kezdett.
Ott volt Petra, Rob és Steve is.
Köszöntünk mindenkinek, majd a következő vonattal indultunk vissza.
-Na, most az a gáz, hogy nem rögtön a szállásra kell menni, mert a kulcsok még otthon vannak.-mondtam és megvettem a csoportos jegyet a falunkba.Oda már valamivel hosszabb volt az út, de jól elszórakoztunk.Leszálltunk a vonatról és gyalog mentünk először a mi házunkhoz.
-Sziasztok.-léptem be az ajtón.Köszöntem mindenkinek.-hoztam pár vendéget, de csak benéztünk, a nyaraló kulcsa kellene.-mondtam.
-Milyen vendég?
Kinyitottam az ajtót és mindenki bejött.
-Oké, de kik ők?-kérdezte anya.
-Hi, we are Forever!(Heló, mi vagyunk a Forever!)-ordított mindeki.
-Nem tudnak magyarul, de ők a tánccsoortom és az esküvőre jöttek, de nem tudnak addig hol aludni.
-Oké, itt vannak a kulcsok.-mondta apa és a kezembe nyomta a nyaraló kulcsát.
Elmentünk és megint vonatraszálltunk.Hamar odaértünk, mert gyorsjárattal mentünk.
Amikor leléptünk a vontról mindenki jól szétnézett, majd elindultunk Fruzsiékhoz bemutatkozni.
Fruzsi örömmel fogadta őket, de Petire nagyon csúnyán nézett.
-Te tudod mi baja velem?-kérdezte Peti.
-A sátras.
-De nem csináltam semmit.
-Ő ezt nem tudja.
Amíg a csapat Fruzsival beszélt mi hátramentünk megnéztük hogy állnak a sátorral.
-Már kész is?-kérdeztem meglepetten.
-Fél 7.
Már egy munkás sem volt ott.
-Akkor Forever, gyertek.-mondam és bementem a sátorba.-Ma még egyszer elpróbáljuk itt.-mondtam és bekapcsoltam a zenét.
Nagyon jól ment az egész tánc, ennek örültem, mert legalább ezzel nem kell bajlódni.
Amikor végeztünk a próbával mindenkit átkísértünk a nyaralóba.
-Igen, és ez a fürdő.-mondtam és kinyitottam a fürdőajtót.
-Ha valamire szükségetek van, hívjatok minket!
Elköszöntünk, majd haza indultunk.

Megfürödtünk,majd ejaludtunk
-Mi van?-szóltam bele a telefonba hajnali 1 körül.
-Van egy kis próbléma.-válaszolt Petra.
-Mi az már?
-Eltévedtünk.