part 31

Heló, itt van az új rész, remélem jó lett!Olvassátok sokan, komizzatok és szavazzatok oldalt!:))
Vagy itt kérdezhettek is:http://ask.fm/BoooBaba!:)<33

-Elég furcsa szüleid vannak, mert azt mondták, hogy nem érnek rá, amikor szóltunk.
-Az szép.Mindegy ilyenkor jövök rá, hogy a barátaim jobban szeretnek, mint a szüleid.
-Te isemred a szüleid?-kérdezte Patrik meglepetten.
-Miért ne?
-Mindegy.-mondta, de látszott, hogy nagyon meg van lepve.
-Most már mondj el mindent mert megverlek.-mondtam idegesen.
-Petrát is ismered?
-Milyen Petrát?
-Basszus.
-Mi van?
-Az gáz lesz ha én bekavarok, szóval, majd a szüleid elmondják.
-Nem lesz gáz.
-Állj, te honnan tudsz mindent Brigiről?
-Miért, szerinted nem figyelik meg azt akit elrabolnak, rólad is tudok mindent öcskös.
-Oké, de most mindent elmondasz amit tudsz az én szüleimről, meg arról a Petráról.
-Peti tudsz vezetni?
-Nem.
-Akkor buszozunk.Öltözz fel Brig.
Kimentek én átöltöztem, semmit nem értettem.Nem sokkal később utánuk mentem, kint ültek a folyosón és beszélgetek.
Roli eddigre már hazament, mert nagyon rosszul volt.Valami kórházfóbiája vagy mi van.
Szóval felszálltunk egy buszra és elmentünk egy teljesen más városba, nem is tudom mi volt a neve.
Leszálltunk, Patrik odavitt egy szép nagy házhoz.Patrik csengetett és egy lány nyitott ajtót.De nem láttam, mert én álltam leghátul, csak a hangjából találtam ki.
-Kik vagytok?
-Szia, a szüleidet keressük.
A lány bezárta az ajtót, elment az anyukájáért.
-Ő volt Petra.
-Nekem mondhatod, mivel beálltatok ide semmit nem láttam.
Amikor visszajött már a lány anyukája, akit már láttam, mertelőre engedtek.Sikítani kezdett.nem tudtam mi baja, Petra is rögtön oda rohant, amikor meglátott sikított, én is ránéztem én is sikítottam, ugyanis ugyan úgy néztünk ki.
Berángatott egy tükör elé, néztem magamra, majd rá.Semmi különbség.
-Akkor mi most...
-Ikrek vagyunk, de nekem csak egy tesóm van, Zsó.-mondtam.
-Nekem is csak Gab.
-De akkor az én szüleim nem is a szülenim, hanem a te szüleid az én szüleim, vagy most mi van?Semmit nem értek.
-Te hol voltál eddig?-kérdezte meglepetten.
-Hát, mostmár én se tudom.Magyarországon.De hogy kerültem oda.
-Ha jobban átgondolom, ez így tök szupi.-mondta Petra.
-Hát, szerintem nem az, nekem vissza kell mennem.
-Nem mehetsz el!
-Ott vannak a barátaim, Peti, mindeki ott van.
-De itt meg a családod, és Peti is ideköltözhet.
-A cuccaimért úgyis haza kell mennem.De lehet anyukád meg sem engedi,hogy ideköltözzek.
-Biztos, hogy megengedi.És Peti is jönni fog.Itt úgyis nagyobb az élet.
-Lányok, gyertek egy kicsit.-kiabált fel anya(?).
Lesétáltunk.
-Gondolom már észrevettétek, hogy tesó, sőt ikrek vagytok.
-Ömm, igen.És akkor most maga az anyám?-kérdeztem.
Peti csak ült a kanapén, nem tudta felfogni a dolgot.
Leültem Peti és Patrik közé.
-Brigi, igen, én vagyok az anyád, és azt szeretném kérdezni, hogy ide költöznél-e ha már úgyis kiderült.
-Nem tudom, mert Petivel mi lesz?
-Ő is jöhet, elég nagy ez a ház.
-Kimehetünk megbeszélni?
-Persze, nyugodtan.
Felálltunk, kimentünk, ekkor Patrik is kijött.
-Most mi legyen, én szivesen ideköltöznék, de csak veled.-mondtam és megöleltem.
-Költözzünk, úgyis azt terveztük, hogy elmengyünk külföldre lakni.
-Igaz, nem is a szüleimet sajnálom, hanem a sok hülyét.
-Majd néha elmegyünk hozzájuk.
Bementünk és bejelentettünk, hogy ideköltözünk, de csak ha mind a ketten jöhetünk.
-Akkor megyek veszek, repülőjegyet, és indulhatunk.
Addig mi beszélgettünk.Patrik teljesen ráhajtott Patrára.
Anya, akit egyébként Chernek hívtak visszajött.
-És most akkor anyának szólítsalak, vagy minek?
-Ahogy akarsz, de siessünk, mert mindjárt indul a gép.
Kimentünk a repülőtérre, de előtte még bementünk a kórházba Dóráért, mert ő is velünk jött.
Felszálltunk a repülőre.Az utat végigaludtam Peti ölébe.Pesten landoltunk, taxival mentünk vissza a Balcsira.
Amikor beléptünk a nyaraló kapuján, mindeki Petra nyakába ugrott, mert ő ment legelől.
-Sziasztok srácok.-integettem a sor végéről.
-Két Brigi van, lehet az enyém az egyik?-ordítot Dév.
-Fogd már be.
-De hogy van belőled kettő, ezt most nem értem.Elraboltak és klónoztak, vagy mi?-kérdezte Bence értetlenül.
-Ő az ikertesóm, és ő az igazi anyukám.-mondtam mosolyogva.
-Te jó ég.-mondta Fruzsi és összeesett.
Mindeki odarohant, fellocsotuk, amikor felébredt bemetünk és leültünk a kanapéra.
-Szóval azt szeretném mondani, hogy.Azt már biztosan láttáok, hogy több lettem.Szóval Peti és én elköltözünk az igazi családomhoz amerikába.És hát, nektek is haza kéne menni.
-És nem látunk titeket soha többé?Ölelték meg megint Petrát, aki mellettem állt.
-ÖÖ, egyel arrébb.-mondta nekik Petra.
A tömeg átjött és engem kezdett ölelgetni.
-Néha eljövünk még, de ezt meg kell értenetek.És most mindekit hazaviszünk.-mondta Cher.
Nem is értettem honnan tudnak magyarul, de az mindegy.
Mindenki összepakolta a cuccát, és beültünk a kocsikba.Anyáék, ott hagyták a kisbuszt meg az egyik négyfős kocsit, a többiek taxival mentek.
Amikor haza vittünk mindenkit, kiszálltunk a kocsiból, bementem a házba, anyáék a rögtön meg akartak ölelni, de nem engedtem.
-Mikor akartatok szólni?
-Miről, kicsim?
-Róluk.-mondtam és a hátam mögött álló Petrára és Cherre mutattam.
-Akartunk, de...
-Az mindegy, csak a cuccomért jöttem, mert odaköltözök hozzájuk.
-Megértem, hogy dühös vagy, de mi szerettünk.
-Nagyon, elraboltatok, és titeket csak a munkátok érdekelt.
Anya már sírt, de valahogy nem tudtam sajnálni, összeszedtem a cuccom átmentünk Petiékhez, ott is összepakoltunk, Peti elbúcsúzott a szüleitől és elindultunk.
Hívtunk taxit és felmentünk Pestre a reptérre.
-Petra, neked van pasid?-kérdezte Peti.
-Nehogymár.-mondtam és játékból pofonvágtam.
-Nem, nincs.-mondta Petra és nevetett.
-De akkor nekem még van egy tesóm rajtad kívül?
-Igen, egy bátyád, Gab még nem láttad, mert a barátnőjével volt amikor ott voltatok.
-És tud rólam?
-Nem.
-Az szép lesz.
-Várj, pont most hív.Beszélsz vele?
-Nem, inkább majd élőbe, és ne mondj neki semmit.
Petra beszélt a bátyámmal, közben Cher kérdezgetett.
-És itt volt tesód?
-Igen, de nagyon bolond a csaj, Petit megkötözte egy székhez.
Az egész utat végigbeszélgettük.
-És amúgy hogy kerültél Amerikába?-kérdezte Petra.
-Elraboltak, és ide hoztak.És az elrablóm mondott el mindent rólatok.
-Van egy kis gáz.-mondta Peti és ránk nézett.
-Mi a baj?
-Mi lesz, ha véletlenül összekeverlek titeket?
Ezen nevetni kezdtünk, a repülőtéren megvettük a jegyeket, és mivel még egy óránk volt elmentünk Petrával és Petivel szétnézni.Vettünk kaját, meg egy csomó hülyeséget.Megláttam az egyik bolt kirakatában egy műpókot.
-Fuj, de utálom a pókokat.
-Én is, ez tiszta furi lesz így.Mi a kedvenc kajád?
-Pizza.
-Nekem is, meg a spaggetti.
-Fú, azt én is imádom.
-Ez tök jó lesz, majd megcseréljük egymást, mindig akartam egy ikertesót.
-De majd néha eljösz velem magyarba?
-Persze, majd ott fogunk nyaralni.
-És otthon, van még szabad szoba?
-Persze, az emeleten.
-Az jó, ott tud Peti is mászkálni.
Peti meg se szólalt, csak figyete, hogy mi miről beszélünk. Amikor visszamentünk anyához már rögtön szálhattunk is fel a gépre.
-Lefárasztottak a lányok?-kérdezte anya Petit.
-Á, csak egy kicsit fucsak, hogy ketőő cica van.
-Ja, hogy Brigi a cica?
-De csak nekem.
-Én kérek elnézést.
Az első osztályon utaztunk, elég gazdag szüleim lehetnek...elsőosztály, nagy ház, meg minden.
-És Brigi, megy az angol?
-Elég jól.
-Arra itt szükséged lesz.
-Kérdezhetek valamit?
-Nyugodtan.
-Az apukám?
-Két éve meghalt, autóbalesetben.-mondta, erre szomorú lettem, mert nem is ismerhettem.
Az út jól telt, beszélgettünk, nevetgéltünk, amikor leszálltunk anya kocsijával mentünk az új otthonomba.
Beléptem az ajtón, Gab ott állt a konyhában, odamentem hozzá.
-Szia, én vagyok...
Nem hagyat hogy befejezzem.
-Szia Petra, már ismerjük egymást.-mondta és nevetni kezdett.Petra ekkor lépett be az ajtón.
-Akkor te nem is Petra vagy.Ki vagy te?
-Brigi.
-Nem értem, de mindegy, biztos még mindig részeg vagyok.Megyek alszom.-mondta és felment.
Mi is felvittük a cuccokat, berendeztük a szobát, Petivel közös szobát kaptam.
Amikor végeztünk lehuppantam az ágyra, Peti is odafeküdt mellém.Egy ideig még feküdtünk majd elmentünk szétnézni.
Végül lesétáltunk a nappaliba és bekapcsoltuk a tv-t.Persze angolul volt minden.Kicsit még szokni kellett.Petra is lejött és beült mellém.Beszégettünk.
Amikor Gab felébredt lejött és még mindig nem hitt a szemének.Anya nem volt otthon, hogy elmagyarázza neki mi is történik.
-Még mindig kettő.Ezt nem értem.Elmegyek egy, hazajövök kettő.
-Gab, ő a tesónk, az én ikrem.-mondta neki Petra.
-Eddig hol volt?
-Magyaroszágon, de midegy, mert mostantól itt lakik.
-És ő ki?
-Ő a pasija, Peti.
-Ééértem.-mondta, odajött hozzám, és bemutatkozott.
-Angolul tudsz?-kérdezte.
-Yes, I can.(Igen, tudok.)-mondtam nevetve.
-Akcentusod az van, de majd belejösz.
-És mit csinálunk ma?-kérdezte Petra.
-Már fél 9 van.-mondtam és az órára mutattam.
-És, mi addig maradunk fel, ameddig csak akarunk.
-Az szupi!De egy kicsit sajnálom az előző családomat.
-Brigi, hazudtak neked.
-De nagyon szerettek.
-Mondjuk, én megértem.-mondta Gab és megölelt.
-Tiszta furcsa.-szólalt meg Peti.
-Mi?
-Ha Dév, vagy valamelyik ölelgetné, szétrúgnám a pofáját, de neked nem tehetem, mert a tesója vagy.
-Hát haver, ehez szokj, hozzá, mindig ölelgetme Petrát is.
-Te hogy tudod megkülönböztetni őket?
-Nagyon könnyű, álljatok oda.-mondta és a kanapé mellé mutatott.Ők szembe álltak velünk és figyeltek.
-Látod már?-kérdezte Gab.
-Semmi nem különbözik a ruhán hívül.
-A szemüket figyeld.
-Ugyan olyan.
-A színe igen.
-A formálya is, akkor mi más?
-Hogy lehetsz ilyen vak, Brigi lent húzza ki erősebben, Petra meg inkább fent.
-Tényleg, de te mikor jöttél rá?
-Már régen.
Petrával bemetünk a konyhába és csináltunk kakaót.
Leültünk inni, mihent belenéztem a bögrébe, és megláttam a kakaót nevetni kezdtem.
-Most mi van?
-Semmi, csak eszembe jutott valami.
-Bence?-kérdezte Peti nevetve.
-Ő.Azért jó fej volt velem.
-Kivéve amikor nem.
-De miután megvertem tiszta kedves volt.
-Nem tudom, de a kakaód elvette.
-Az nem számít, de tudod ki hiányzik már most?-kérdeztem.
-Ki?
-Robikaa!
-Tényleg, biztos kivan a srác.
-Petra, szerinted hívtatunk vendéget, csak egy pár napról lenne szó!
-Persze, anya biztos megengedné, ha meg nem, akkor majd elviszem a balhét.
-Szuper.-mondtam és felszaladtam.
A vezetékesről felhívtam Robot.
-Haló, ki beszél?
-Ön nyert egy repülőutat amerikába, vendégségbe a legjobb barátnőjéhez!
-Brigi, pont rád gondoltam?
-Örülsz, hogy elhúztam, mi?
-Dehogy, nagyon hiányzol!
-Szóval akkor eljössz?
-Ez most komoly?
-Teljesen, nem bánnád meg, nagyon jó csajok vannak!
-Rábeszéltél, de mikor?
-Amikor akarsz!
-Akkor holnap jó lesz?
-Persze, kimegyünk eléd a reptérre, de úgy gyere, hogy ide akarsz majd költözni.
-Akkor búcsúzzak rendesen?
-Ühüm, de siess, holnap várunk, szia!
-Szia Brigike!
-Csak szálljon le a repülő, ezt még visszakapod!
-Ne nevettess, de megyek, sziamia, holnap tali.
-Sziamia?!Hát oké, csövi!
Lerohantam a lépcsőn, de nem jutottam csak a feléig, mert otthon nem volt kanyar, ezért rendesen belementem a falba.
A többiek szakadtak a röhögéstől, először én is nevettem, de amikor kijött a fájdalom sírni kezdtem, de még ekkor is vihogtam.
Anya ekkor ért haza.
-Brigi, jól vagy?Mi a baj?
-Semmi, csak nem átta a falat.-mondta Gab, de már ő is sírt a röhögéstől.
Anya semmit nem mondott, csak hozott egy csomag borsót a fagyasztóból és a fejemre nyomta.
-Pont ilyenkor töröd össze magad, holnap dolgunk van, erre most jöhetsz ilyen fejjel.
-De, holnap nekem is lenne egy kis dolgom.-mondtam.
-Mi?Csak mert én is intéztem neked holnapra valamit.
-Az egyik haverom ide utazik, és megigértem, hogy kimegyek elé a reptérre.
-Nekem mindegy, de holnap délután 4-re kellesz.
-Minek?
-Meglepi, jöhetek ti is, de Petra meg Brigi nagyon kell.És a haverod hol fog lakni?
-Hát, öm..
-Itt szeretnéd.Igaz?
-Megengeded?
-Meg, persze, még van egy szobánk, egyedül jön?
-Igen, de tényleg csak pár nap, csak amíg talál saját lakást.
-Nincs rá semmi szükség.Hogy néz ki?
-Nagyon jó pasi, vagyis szerintem.
-Az már jó, akkor ő is jön holnap veletek.
-De hova megyünk?
-Szerződtem egy céghez.
-Milyen cég?-kérdezte Petra.
-Modell ügynökség.
-Szupi, modellek leszünk!-ordítottam és Petra nyakáka ugrottam.
Anya csak mosolygott és bement a konyhába.
Mivel már késő volt elmentünk zuhanyozni majd aludni.Nagyon jól aludtam.A modellséggel, meg Robbal álmodtam.
Reggel anya keltett.
-A barátodnak most indul a gépe.
-Oké, készülök.-mondtam és bevánszorogtam a fürdőbe.
Fürdés, ruha, parfüm, smink.Smink, itt megálltam, gondotam egy kicsit megtévesztem Petit.Felül húztam ki a szemem.Kisétáltam, Peti éppen jött velem szembe.
-Szia Petra, nem láttad Brigit?
-De , félt és átjött hozzám aludni.
-Még alszik?
-Aha.
-Köszönök neki.-mondta és besétált Petra szobájába.Petra még aludt.
Én odaálltam hallgatózni.
-Jó reggelt Cica, hogy kerültél ide?-kérdezte Peti.
Petra megijedt és sikított.Anya rögtön odarohant.Én már a földön fetrengetm a röhögéstől, amikor kijött Peti felkapott a nyakába és bevitt a szobába.
Ledobott az ágyra és ráült a hasamra.
-Ezt még megbánod Brigike.
-Hmm?Brigike?
-Az bizony.
-Nekem minedegy Petike.
Ekkor anya jött be.
-Fiatalok, idulni kéne, mindjárt leszáll a repülő.
-Megyünk.
Felálltunk, Peti ment elől.A nyakába ugrottam.
-Mit csinálsz?
-Vigyél a hátadon.
Peti felvett a hátára és úgy vitt el a kocsiig, ahol Petra és Gab már bent ültek.
Beültünk mi is, anya bekapcsolta a rádiót, pont valami híreket mondtak:
Most érkezett!Egy repülő zuhant le amely magyarországról amerikába tartott.A hír még csak most érkezett, de mihent megtudunk mást is beszámolunk róla.
-Te jó ég, ezen volt Rob.-mondtam és sírni kezdtem