Part 3

Hazaértem, ahol anyukám kínos pillantásokat vetett rám a szobám ajtajából.
-Kivel voltál?
-Petivel, miért? Baj?
-Nem, nem baj csak nem gondolod, hogy fiatal vagy még?
-Úristen, anya.Ma mindenki velem foglalkozik?
-Kérdeztem valamit.
-Anya, nem gondolom 15 múltam. Egyébként kinek mi köze van az én magánéletemhez?-kérdeztem és mielőtt még válaszolt volna durcásan berohantam a szobámba.Megcsörrent a telefon.
Peti volt az. Amikor megláttam a nevét rögtön vidámabb lettem.
-Szia Peti mizu?
-Szia cica semmi.Veled?
-Semmi de légyszi ne szólíts cicának. Mindegy, hogy minek csak ne cicának.
-Akkor picur?
-Nee. Brigi vagy Brig vagy valami.
-Akkor Brigike.
-Oké de tudod, hogy más nem hívhat így, de veled kivételt teszek.-mondtam nevetve.
-Okéé!-mondta és nevetni kezdett.
-És én hogy hívjalak? Mackó? Vagy mi?
-Jajj ne már. Peti, csak egyszerűen.
-Nem ha én Brigike akkor te Petike.
-Oké, de csak te hívhatsz így.
-Jó mit csinálsz?
-Veled beszélek és azon kívül unatkozom.
-Nem jössz át?
-Átmehetek beszélgetni de ha akarod te is átjöhetsz, csak akkor az ablakon kell bejönnöd, mert apa nem örül, ha itt vagy.
-Az emeletre hogy másszak fel a falon?
-Leeresztem a hajam.-ezen mindketten elkezdtünk nevetni, mert rövid hajam van.
-Oké megyek én csak tegyél valami létrát az ablakhoz.
-Hú oké de kötél nem jó, mert a létra feltűnő?
-Nekem mindegy, de ha meghalok azt még megtudhatnám előtte, hogy szeretsz-e?
-Meg majd ha itt leszel megbeszélünk mindent.De én most megyek keresek kötelet neked.Szia!
-Szia Brigi mindjárt ott vagyok.
Elmentem, hogy keressek valamit kötél félét, de nem találtam ezért muszáj voltam a létrát az ablakhoz tenni.
Kb. fél óra múlva hallom, hogy valaki az ablakomat dobálja.
Kinéztem, láttam, hogy Peti az de a létra meg nincs sehol.Kiderült, hogy apa eltette, mert azt hitte ő felejtette kint.
-Várj lemegyek!-kiabáltam neki.
-Szia itt vagyok apa eltette a létrát, de Zsófi szobájába fel lehet mászni azon a fán keresztül.-mondtam és egy fára mutattam.
-És ha megint sikítani fog?
-Nem fog, megyek szólok neki és majd jelzek.-mondtam és felrohantam Zsófihoz.
-Zsófi nyisd ki az ajtót.
-Mi az?-kérdezte és beengedett.
-Peti, aki reggel itt volt be fog mászni az ablakodon.
-Jó, de miért?
-Majd elmondom.-és leszóltam Petinek, hogy jöhet.
-Heló Zsófi.-szólt Peti.-Tudod most már gyakrabban fogok ide járni,de csak ebbe a szobába tudok bemászni.Szóval arra szeretnélek megkérni, hogy cseréld el a szobát Brigivel, hogy téged ne zavarjunk.
-Oké.-mondta Zsófi,mire én meglepődtem,hogy semmi feltétele.
-Oké, csak egyszerűen? Nincs semmi de vagy valami?-szóltam közbe.
-Nincs, már régen kérni akartam ezt tőled is csak a szekrény ügy után gondoltam, hogy úgyis nemet mondassz.
-Köszi.-mondtam és megöleltem Zsófit.
-És mikor pakolunk át?-kérdezte izgatottan.
-Holnap anyáék úgyis dolgoznak majd akkor.
-Én is átjövök segíteni.-mondta Peti.
-De jó.-mondta Zsófi és megölelte Petit, aki rám nézett, hogy mi baja a hugomnak.
Másnap már reggel 7-kor ott volt Peti, akit a hugom nagy örömmel fogadott.
Szia Petike.-mondta és megpuszilta Peti arcát, aki erre teljesen meglepődött és egy szót sem szólt.
-Na kezdjük!-mondtam
Át toltunk ágyat, mindent.Peti segített berendezni az új szobámat, de a falak színe nem tetszett, ezért úgy döntöttem, hogy átfestem őket.
-Peti, holnap segítesz átfesteni?
-Persze de szerintem jó így is végülis ehhez a fehér falhoz minden megy és még a szoba is világosabb tőle.
-Hmm igazad van.Akkor kész vagyunk most már akkor jössz amikor akarsz.-mondtam és lefeküdtem az ágyra, mert nagyon elfáradtam.Peti is odabújt hozzám.
-Te nem vagy éhes, már dél van?-kérdeztem, mert én már majd meg haltam olyan éhes voltam mert még semmit nem ettem.
-De.-mondta
-Gyere együnk valamit.
Lementünk a konyhába, ahol semmi kaja nem volt kész, főzni pedig nem volt kedvem.
-Rendeljünk pizzát.-mondtam és már hívtam is a számot.
A pizza nemsokára jött is.Ettünk amikor Peti megszólalt.
-Akkor mi most járunk?
-Nem tudom,szerinted?
-Ha rajtam múlik igen, csak nem tudom hány pontom van.-mondta és letette a pizzát és a szemembe nézett, mire én is letettem a kaját  és a szemébe néztem mélyen.
-10.-mondtam, mire Peti megcsókolt.
-De valamit kérdeznem kell.
-Mi olyan fontos?
-Az téged zavar, ha más fiúkkal is jóba vagyok? Mert a szomszéd srác, Rob elhívott sétálni.És ha ez téged zavar nem megyek.
-Nem, nem zavar, de miért kérdezed?
-Hát mert járunk.Vagy nem?
-Ja de igen. De ezt mond meg Robnak is és majd én is meg akarom ismerni, jó fejnek tűnik.
-Oké akkor gyere te is sétálni velünk.-mondtam, de Peti nem is erre figyelt, hanem csak mosolygott és nézett maga elé.
-Peti figyelsz rám?
-Ja igen jó lesz úgy.
-Akkor kihívjuk Robot, meg még pár embert?
-Mehetünk!-mondta én pedig elindultam felfelé.
-Hova mész?-kérdezte
-Szólok Zsónak, hogy elmegyünk.
-Hívd el őt is.-mondta
-Oké.-és felmentem mondani Zsófinak, hogy elmegyünk, de Peti azt szeretné, ha ő is velünk jönne.
-Tényleg? Szupíí. Megyek!-mondta nagy boldogsággal.
Amikor mind hárman kész lettünk elindultunk és kihívtuk Robot.
Zsófi folyamatosan Petire nyomult aki nem tudott mit csinálni, mert a hugom folyamatosan ott volt mellette.
-Zsófi nem így kell pasizni.-mondtam neki gúnyosan, mire oda jött hozzám Rob és félre hívott.Elmentem vele, de láttam, hogy Peti folyamatosan minket néz.
-Zsófi tényleg szingli?-kérdezte Rob.
-Igen, miért?
-Csak úgy.És szerinted járna velem?
-Rob te tudod hány éves?
-Mennyi?
-Menj oda hozzá kérdezd meg és mond el nekem mit mondott mert többet fog és utána elmondom az igaza.
-Oké...
Rob odament Zsóhoz, aki végre békén hagyott Petivel.
-Mit akart?-kérdezte gyanakvóan
-Azt kérdezte, hogy van-e  esélye Zsónál.
-Mi Zsónál?Ez nem normális már bocsi, de nagyon idegesítő a hugod.
-Tudom.Azt mondtam neki, hogy kérdezze meg tőle.-ekkor odajött hozzánk Rob.És nemsokkal utána Zsó.
-Na mit mondott?
-Azt mondta, hogy 14 éves és van esélyem.
-Oké de egyébként 12 éves.
-Szerinted járjak vele?
-Nem tudom, csak azt, hogy nagyon idegesítő. Kérdezd Petit.
-Oké és nálad van esélyem?-kérdezett Rob
-Mi én Petivel járok.
-Tudom, de őt add oda a húgodnak.
-Nem én nem akarok olyannal járni, akit nem is ismerek.
-De megismernél.
-Oké. Haverok lehetünk. Ja és szerintem erről a beszélgetésről ne szólj Petinek, mert leszedné a fejed.
-De látom, hogy nem szereted Petit.Mióta kint vagyunk meg sem pusziltad.
-Mert te nyomulsz és egy szabad percen nincs tőled.
-Akkor megyek a húgodhoz.
-Hajrá.-mondtam és odamentem Petihez, akire a hugom nyomult full gázzal.
-Peti, gyere hagyjuk magukra őket.-mondtam és elrángattam a pályára Petit.
-Brigi, én szeretlek téged és remélem te is de a hugod kikészít.
-Nyugi én is szeretlek, Zsóval pedig beszélek az de utána oda fog rohanni mihent meglát, hogy én miket mondok, szóval neked is beszélned kéne vele.De nagyon nehéz eset.
-Nem lesz könnyű lerázni, de érted mindent mondta én megcsókolt én pedig teljesen elolvadtam és lefeküdtem a fűbe.Ő pedig mellém dőlt és teljesen hozzám simult.
-Kíváncsi vagyok miről beszélnek.-mondtam nevetve,mire Peti fölém hajolt, és azt mondta.
-Mindig veled akarok lenni.Olyan cuki vagy, főleg ha nevetsz.
-Ajj Peti ne már.-éreztem ,hogy teljesen elpirulok.
-Mit ne?
-Ne mond, hogy cuki vagyok, mert utálom ha piros vagyok.
-Akkor mit mondjak?
-Semmit.
-Nekem8.-mondta.
Peti rám feküdt és megcsókolt de nem tudtuk befejezni, mert fél perc múlva Zsó és Rob álltak fölöttünk kézen fogva.
-Mit csináltok fiatalok?-kérdezte Rob.
-Semmit.-mondtam zavartam.Megláttam, hogy fogják egymás kezét és nevetni kezdtem.
-Mit nevetsz?-kérdezte Zsó
-Most akkor ti jártok?
-Igen.-mondta büszkén Zsó.Erre a válaszra mi Petivel összenéztünk és nevetni kezdtünk.
-Na jó menjünk haza.-mondtam
-Menjünk mondták a többiek.
Elindultunk közben beszélgettünk.Félre hívtam Zsót.
-Ismered egyáltalán?
-Nem nagyon...
-Hány éves?
-Nem tudom...
-Elmondom, 16.
-És?
-Te 12 vagy.
-Nem baj.
-Apa meg fog ölni.Nem is téged, hanem őt.
-Biztos, hogy nem.
-Nekem mindegy.-és visszamentem Petihez.
Láttam, hogy Peti és Rob jó elvannak.De ekkor már hazaértünk.
-Peti, Rob bejöttök?
-Be.-mondták egyszerre.
-Gyertek be a szobámba, beszélni akarok veled Rob, te meg Peti minek maradnál itt egyedül.-mondtam
-És én?-kérdezett Zsó
-Most ne majd mindjárt megy a pasid nyugi.
Bementem a fiúk után a szobába.
-Rob te tényleg jársz Zsóval?
-Igen, miért baj?Te nem akartál velem járni.
-Nekem nem baj, de apának baj lesz.És nem fogok járni veled, mert Petit szeretem.
-Peti szótlanul nézte az egészet.Rob meg akart csókolni.Erre Peti felállt és elkezdett ordítozni és majdnem megverte Robot.
-Peti ne.Nem érdemes vele foglalkozni.-próbáltam lenyugtatni kis sikerrel.
-De érdemes,mert te velem jársz, így meg kell,hogy védjelek.-a nagy ordítozásra bejött Zsó és üvöltött egyet.
-Mi van itt?-kérdezte
-A pasid le akarta smárolni az én Brigimet.-mondta Peti és kezdett megnyugodni amikor látta, hogy Zsó kiviszi Robot.
-Jajj Brigi nagy munka lesz megvédeni egy ilyen szép lányt mint te.-sóhajtott Peti és leült az ágyra.
-Emiatt ne aggódj. De beszéljünk inkább kettőnkről!
-Oké.-nyugodott le Peti.
-Szóval, mivel járunk érezd a szobámban itthon magad.Akkor jössz fel, amikor akarsz, csak az ajtót ne használd, ha apa itthon van.
-Rendben, de ezt hosszútávra tervezzük ugye?
-Igen, persze.
-Akkor beszélnünk kell apukáddal.
-De mikor?
-Ma délután beszélünk vele együtt.
-Oksi, de egy kicsit félek.-mondtam
-Nyugi, ha nem engedi, akkor folytatjuk titokban.De most mennem kell. Csörgess meg ha itthon van apukád.Szia!
-Oks,kikísérlek.
A kapuhoz értünk, ahol elköszöntem Petitől.Apa nem sokkal később hazaért, én pedig szóltam Petinek, hogy jöhet, aki 5 perc múlva már itt is volt.
-Csókolom.-köszönt apának. Beszélnünk kellene.
-Miről? Azt se tudom, hogy ki vagy te.
-Kis Péter vagyok 16 éves itt lakom a Gyöngyvirág utcában és szeretem a lányát.
-Brigi, te is szereted ezt a fiút?
-Igen apa.
-És ezen mit kell beszélnünk?
-Apa,mi ezt komolyan gondoljuk, és szeretnénk, ha beleegyeznél a kapcsolatunkba, és hogy Petinek ne keljen az ablakoz közlekedni azért, hogy lásson.-láttam apán, hogy próbálja lazán venni, de belül nagyon ideges volt.
-Oké, de te Peti eddig az ablakon mászkáltál?De hát Brigi ablakán be se tudtál menni.
-Apa igen, mert Zsóval átcseréltük a szobát, és azon a nagy fán könnyen be tudott jönni.De most mond meg, ha van Petivel valami baj, mert nem szeretném később hallgatni.
-Nem, nincs vele baj csak nem szeretném, ha csalódnál.
-Bennem nem fog uram.-mondta Peti.
-De lenne egy kérésem, hogy biztos legyek benne, hogy szeretitek egymást.
-Bármit.-mondtuk vidáman
-Peti csókold meg!-ezen mind a ketten meglepődtünk de megtettük.
-Rendben.-mondta Peti és megcsókolt, mire apa tapsolt és azt mondta:
-Jól van menjetek, amíg meg nem gondolom magam.-mi erre boldogan berohantunk a szobámba.
-Ez könnyen ment, mondjuk a végén kicsit meglepődtem...-mondtam
-Jah nem minden após kéri meg a vejét, ilyenre...-erre mind a ketten elnevettük magunkat.
-De holnap te is átjössz hozzánk.-mondta izgatottan.Át de még ma is átmehetek, ha akarod.
-Okéé akkor menjünk most.
-Menjünk, csak szólok apának.Lerohantunk a lépcsőn és én közbe kiabáltam apának:
-Apa elmentem Petivel.
-Oké Zsó itthon van?
-Itthon, a szobájában.-amikor ezt kimondtam úgy éreztem, bárcsak ne tettem volna, mert Rob is ott volt vele.
Petivel elindultunk beszélgettünk és kiderült, hogy ugyanakkor,és  ugyanoda megyünk nyaralni.
-Na itt is vagyunk.
Már kívülről is nagyon szép házuk volt, hát még belülről.Peti ablaka pont az utcára nyílt.
-Szép házatok van.
-Köszi gyere be.-bementem, ahol a nappaliban a kanapén ültek Peti szülei és valami sorozatot néztek.
-Anya, apa ő itt Brigi a barátnőm.
-Na végre.-szólalt meg anya.
-Anya csend.-mondta Peti szigorúan
-Miért mi van?-kérdeztem
-Csak az, hogy Petitől évek óta bárki megkérdezi, hogy van-e barátnője, azt mondja, hogy most nincs de hamarosan járni fog Szabó Brigivel.-mondta az "anyósom" mire Peti csúnyán rá nézett.
-Jajj ez de aranyos.-mondtam és megpusziltam Peti arcát.