part 32

De rég írtam már!:D Szóval bocsi a késésért, itt a következő rész, remélem tetszik majd!:)<3
komi, kérdés ide is jöhet: http://ask.fm/BoooBaba:))

Peti felvett a hátára és úgy vitt el a kocsiig, ahol Petra és Gab már bent ültek.
Beültünk mi is, anya bekapcsolta a rádiót, pont valami híreket mondtak:
Most érkezett!Egy repülő zuhant le amely magyar országról amerikába tartott.A hír még csak most érkezett, de mihent megtudunk mást is beszámolunk róla.
-Te jó ég, ezen volt Rob.-mondtam és sírni kezdtem.
Már teljesen zokogtam, ekkor megcsörrent a telefonom, egy ismeretlen szám volt, mivel én nem tudtam beszélni a sírástól Petra vette fel.De a fülemhez nyomta.
-Brigi, ne sírj, hallom hogy sírsz.
-Ki az?-kérdeztem hüppögve.
-Nyugi, nem voltam a repülőn.
-Rob, basszus, de szerencsés vagy.
-Csak elaludtam.
-Akkor mikor jösz?
-A következő gép most indul azzal, úgyhogy le is teszem, mert mennem kell, szia.Oyan 3 óra múlva ott leszek.
-Oké, szia, vigyázz magadra!
Lette a telefont.Nagyon megnyugodtam.Megöleltem Petit és úgy utaztam végig a reptérre.Ott vártunk, mert nem akartunk addig elmenni már sehova.Egy darabig ültünk, utána elmentünk sétálni.
-Petiii.
-Mi vaaan?
-Veszel nekem olyan aranyos pingvint?
-Szereted a pingvineket?-kérdezte Petra.
-Nagyon.
-Én is megvagyok velük, de nem a kedvenceim.
-Nincs nálam pénz, de nézd most száll le Rob.
Rögtön odafutottam.
Mihent leszállt Rob nyakába ugrottam.
Odamentünk a többiekhez.
-Helósztok, szia Brig 2.-mondta és megölelte Petrát.
-Szia te is, mondjuk te nem vagy Peti 2 de az most nem baj.
-Tiszta jó lenne, összejönnénk, és akkor én is egy Brigivel, meg te is egy Brigivel járnál!-mondta Rob és magához húzta Petrát.
-Ezt majd még megtárgyaljuk, mondta Petra és beült a kocsiba, anya már rég ott ült.Gab meg már nem jött haza velünk, hanem a barátnőjéhez ment.
Az egész utat végig hülyéskedtük.Amikor hazaértünk lepakoltuk Rob cuccait én és Peti bementünk beszélgetni a szobába.
-Szerintem össze fognak jönni.-mondtam és lefeküdtem az ágyra.
-Szerintem is.-mondta Peti és elkezdett ugrálni az ágyon, én nem tudtam felállni, csak pattogtam ahogy ott ugrált.Ezt csinálta kb 10 percig, de még folytatta volna, ha nem szakad össze az ágy.
-Hát, ez ügyes volt, most hol alszunk?-kérdeztem, de nem tudtam komoly lenni, ezért elkezdtem vihogni, már a hasam majd szét szakadt, de nem tudtam abba hagyni.
-Ezt visszakapod!-mondtam és elkezdtem Petit kergetni, miután végre abba tudtam hagyni a nevetést.
Rohangáltunk össze-vissza, nem tudtam elkapni.
-Ti mit csináltok?-kérdezte Rob.Ott ült Petrával, csak mi nem vettük észre őket.
-Összeszakadt alatta az ágyam.-mondtam és durcásan Petire mutattam.
Nem mondtak semmit, csak felálltak és kimentek a teraszra.
Felmentünk és rájöttünk, hogy nem is tört annyira össze az ágy, csak kiesett egy pár deszka.Ezt megcsináltuk, és újra mindenki örült.
-Szerinted miről beszélnek?-kérdeztem és kimutattam az ablakon.
Rob és Petra a fa alatt ültek és nevetgéltek.
-Nem tudom, de szerintem összejöttek.
-Lehetne duplaesküvő.-mondtam és megöleltem Petit.
-Hány évesen akarsz megházasodni?
-Nem tudom.Te?
-Mindegy, csak te legyél a másik.
-Én leszek!
-Azért jobb itt, nem?
-De, szerintem is, csak egy kicsit hiányoznak.
-Nekem nem mindenki.
-Nekem igen.-mondtam és elindultam kifelé.
-Hova mész?
-Ki.
-Te!
-Ki.
-Mondom hogy te!
-Én megyek ki.
-Ja, értem, bocsi.-mondta és mosolygott.
Lesétáltam a lépcsőn, leültem a konyhában és gondolkoztam.
Csengettek.Odasétáltam hogy kinyissam.
-Heló, Brigi itthon van?
-Igen, miért?
-Csak mert hallottam, hogy keres egy jó pasit.
-Ezt kitől hallottad?
-Már rég volt.
-Én ilyet soha nem mondtam, én már végleg Petivel maradok!Úgyhogy kopj le!-ordítottam rá és becsaptam az ajtót.
De az megint kopogott.
-Nyugi, tudom, hogy jártok, csak szivattalak.
-Akkor ki vagy és minek jöttél?
-Anyukád küdött, megigérte, hogy szerez neked munkát, és nekem kell elvinnem titeket.
-De ki vagy?
-Ja, bocsi, Zoli vagyok, gyertek, mert sietnünk kell.
Beszaladtam, kihívtam a többieket, beültünk Zolival egy kisbuszba és elvitt minket a leendő munkahelyünkre.Ami egy modellügynökség volt.
Bementünk, volt egy meghallgatás, de a fiúk nem akartak itt dolgozni ezért ők nem jöttek be, minket viszont felvettek.
-Szóval lesznek fotózások, és lenne még valami.-mondta az egyik nő.
-Mi?
-Táncórát kellene tartani.
-Az gázos lesz.-mondtam.
-Miért, nagyon jó a mozgásotok, anyukátok mutatott videót.
-Utálunk táncolni.-mondta Petra.
-Akkor viszont modellség se.
-Oké, elvállaljuk, végülis mit veszíthetünk?
-Ez igaz.-mondta Petra és megölelt.
-Ez esetben holnap be kellene jönnötök, hogy megnézzük élőben is amit tudtok.
Beleegyeztünk, elköszöntünk és kijöttünk.Megölltem Petit.
-Na mi volt?
-Táncolnunk kell.-mondta Petra.
-De utáltok.
-De akkor a modellség is elúszik szóval ma egész délutn táncot fogunk tanulni.
-És mikor kezdődik a műsor?-jött oda Rob és Petra fenekére csapott.
-De vicces.-mondtam, megfogtam Peti kezét és elindultunk kifelé, gyalog mentünk haza.Már út közben is azon gondolkoztunk, hogy mit fogunk majd táncolni.
Táncolva tattük meg a lépéseket.
Otthon, felmentünk a szobába, kerestünk egy jó zenét, (Nicki Minaj-Super Bass) és elkezdtünk táncolni rá.
Peti és Rob az ágyon ültek és figyeltek minket.
-Ezt eddig miért nem láttam?-kérdezte Peti és megöelt.
-Pedig nagyon jók vagytok.-mondta Rob is.
Újraindítottuk a zenét és eltáncotuk megint.Már vagy 50-szer végig csinátuk mire végre ment eyszerre.A fiúk már kártyáztak.Éppen a tánc közepén jártunk amikor belépett anya.
-Mi van itt, ti utáltok táncolni.
-De csak akkor kapjuk meg a modell állást, ha tánc órát is tartunk.
-Értem.De amúgy nagyon jók vagytok.
-Köszi.
-És ők mit csinálnak?
-Unják.
-Hogyne unnánk, ez már tök régi szám és ha százszor nem játszottátok le akkor egyszer se.-mondta Peti.
Anya kiment, mi is abbahgytuk a próbát.Letusoltunk és visszamentünk a fiúkhoz.
-Mit csinálunk ma?-kérdezte Rob.
Peti Valamit a fülébe súgott, ettől vigyorogni
kezdett.
-Oké.-mondta és nevetett.
Micsak néztünk egymásra, nemtudtuk miről beszélnek.
-Peti,gyere egy kicsit!-mondtam és kihúztam a szobából.
-Mivan?-kérdezte értetlenül.
-Összehozzuk őket?-kérdeztem vissza.
-Pont ezt mondtam Robnak is.
-Akkor ok, de segítened kell!-mondtam, megcsókoltam és visszamentünk a többiekhez.
Egy darabig ültünk, néztük a tv-t mindenki csendben volt.Valami sorozat ment, vagyis inkább úgy mondanám, hogy én és Petra néztük a fiúk meg unták.
Egy idő után ki is mentek.Próbáltam beszélni Petrához, de csak pisszegett, mert érdekelte tv.
-Nincs semmi más?
-Psz!
-Ne pisszegj, akkor beszéljünk komolyan.
-Nem ér rá?
-Nem.
-Akkor mondjad.
-Bejön neked Rob?
-De én biztos nem jövök be neki.
-Szóval igen?
-Igen, de esélytelen.
-Miért?
-Tuti más csajok jönnek be neki!
-Nem, velem is akart járni.
-De az te vagy.
-Hahó, ugyan olyanok vagyunk!
-Tényleg, de én akkor se megyek oda hozzá.
-Majd jön ő!
-Nem hiszem.
-De fog, de most én is megyek, mert beszélni akarok Petivel.
Lerohantam a fiúkhoz a konyhába, megöleltem Robot.Elhívtam beszélgetni.
-Mondjad.
-Bejövök?
-Hm?
-Jól hallottad, járnál velem?
-Igen, de nem gondoltam, hogy megkérdezed.
-Akkor szupi.
-És Brigiéknek mikor mondjuk meg?
-Amikor akarod.
-És mi lenne, ha azt mondanám, hogy Brigi vagyok?
-Brigi, ezt most miért kellett?
-Csak hogy megtudjam tényleg bejön e.
-Ő külött?
-Dehogy, de ha akarsz tőle valamit neked kell kezdeményezni.
-De ő szeret?
-Szeret, csak arra vár, hogy odamenj hozzá.
-Felmegyek.-mondta és elindult.
Én odamentem Petihez és megcsókoltam.Beszélgettünk egy ideig, majd lejött Rob.
Fülig ért a szája.
-Ezt megünnepeljük!Berúgunk mint állat!-ordítottam és odarohantam Robhoz.
-Míg nem múltál el 21 nem ihatsz, vagy lecsuknak.-jött le Petra is.
-Te még soha nem voltál részeg?
-Nem, ezt itt nagyon szigorúan veszik.
Petivel egymásra néztünk, nagyon meglepődtünk, de belenyugodtunk.
-Akkor ezesetben meghívlak titeket egy valamire.-mondta Peti a nyakába kapott és elindult velem kifelé az ajtón.
-Nincs rajtam nadrág!Tegyél le!-kiabáltam, ő persze nem figyelt rám.
-Az nem baj.
-Bugyiban vagyok, Peti tegyél le!
-Nem.-mondta és rohant velem végig a városon.Rob és Petra kézenfogva jöttek utánunk.
Peti végre letett egy büfé előtt.Leültem, nagyon rosszul éreztem magam, persze, hiszen nem volt rajtam csak egy bugyi meg egy póló ami szerencsére hosszított volt.Peti hozott nekem kólát és leült mellém.Nemsokárra Robék is odaértek, ők is rendeltek, ettünk hamburgert és ittunk, de csak kólát.Haza sétáltunk elmentünk fürdeni és elaludtunk.Reggel megint a telefonomra ébredtem.
-Szia.Olyan 9 felé be tudnátok jönni, tudod a tánc.
-Be, persze.-mondtam álmosan és letettem a telefont.
Átballagtam Petrához, még aludt Rob is ott feküdt mellete.
-Ébredj, hamarabb kell menni táncolni.
-Basszus.-mondta és kipattant az ágyból.
Elrohant fürdeni, én is bementem a másik fürdőbe.Megfürödtem, sminkeltem és megfésülködtem.Lazán öltöztünk fel, mert ugye táncolni fogunk.
Gyalog mentünk.Már fél kilenckor odaértünk és mivel még senki nem volt ott elkértük a takarítótól a táncterem kulcsát és ott még elpróbáltuk a táncot.
Amikor befejeztük kimentünk a folyosóra, leültünk.Nem sokkal később visszahívtak megint a táncterembe.
-Sziasztok.Kate vagyok.Sikerült összehozni valamit?
-Szia, én Brigi, ő Petra.Megpróbáltunk.
-Akkor lássuk.-mondta és betette a CD-t amit korábban elkért tőlünk.
Elindult a zene mi pedig beleadtunk apait, anyait.
-Ez nagyon jó volt.-mondta Kate és tapsolt.-Ti nem szerettek táncolni?
-Már kezdünk megbarátkozni vele.
-Akkor jó, mert fel vagytok véve, lesz egy osztályotok, az órarendet később megbeszéljük, most mehettek.
-Oké, köszönjük!Szia.
Kisétáltunk az ügynökségtől és beültünk egy kávézóba.
Rendelünk, közben pedig beszélgettünk.
-Azért jó, legalább lesz egy kis pénzünk.-mondta Petra.
-Jaja, de akkor ti Robbal most jártok, vagy mi van?
-Hát még nem, de abban maradtunk, hogy megismerjük egymást.
-Az már több mint fél siker.
-Tudoom!

A pincér srác kihozta a kávékat, és leült.ezen kicsit meglepődtünk.
-Hallottam, hogy magyarul beszéltek, Tomi vagyok.
-Szia, de te is magyar vagy?
-Igen, dolgozni jöttem ki, és ti?
-Én magyarországon nőttem fel, de tudok angolul, ő meg fordítva.-mondtam.
-Dehát ikrek vagytok.
-Én nem az igazi szüleimnél nőttem fel, csak most találtam rájuk.-mondtam és lesütöttem a szemem.
-Értem, és mi a nevetek?
-Én Petra, ő Brigi.
-És dolgoztok?
-Igen és mellette tanulunk is.
-Mit dolgoztok?
-Fotómodellek és tánctanárok vagyunk.
-Gondolhattam volna.És a városban laktok?
-Igen, itt egy saroknyira.
-Szuper, talizhatnánk majd, persze csak ha akarjátok.
-Oké.-mondtuk szine egyszerre.
-És van pas...-kezdte el, de a főnöke kiabálni kezdett.-Majd még találkozunk, sziasztok.-mondta és elrohant.
Megittuk a kávékat és eindultunk haza.
Otthon amikor beléptünk a házba minden füstölt.Az egész ház bűzlött a füsttől, alig lehetett látni.