Part 25

Heló. itt a 25. fejezet mi egyben pontosan a story fele is!Szóval boldog új évet nektek!
Komizzatok és szavazzatok oldalt, hogy milyen a blog!:P
Puszo: Bóó♥

-Ez bonyolult.
-Akkor a lényeget!
-Szóval...ööö
-Bökd már ki!-ordítottam rá.
-Szeretlek.
-Én is!
-Tényleg?
-Itt mindenkit szeretek...
-De én nem úgy szeretlek!
-Nem, Max, ezt el se kezdd!
-De...
-Nincs de, ennek csak rossz vége lehet.
-Te vagy itt a legjobb csaj!
-Ez nem igaz, de van egy ötletem!
-?
-Van egy sulis szerelmed!
-Honnan tudod?
-Én mindent tudok, meg amúgy is mindenkinek van!
-És mi lesz vele?
-Szépen lehívod és összehozlak vele.
-De nem beszélnél inkább te?
-Én hívjam el a te nevedben?
-Olyasmi.
-Mi a neve?
-Barbi, itt a száma.-mondta és a kezembe nyomta a telóját.
Felhívtam, és egy vékony hangú vidám lány vette fel:
-Haló, ki az?
-Szia, én Brig vagyok!
-Ismerjük egymást?
-Nem, de van egy közös ismerős.
-Értem, és mit akarsz?
-Van pasid?
-Csak szerelmem, de nem viszonozza.
-Én pedig ismerek valakit, aki viszonozná neked!
-Tényleg ki az?
-Majd meglátod, legyen ez egy olyan vakrandi féleség!
-Soha nem voltam még olyanon!
-Egyszer mindent el kell kezdeni.
-De hol, és mikor?
-Több nap lenne, mert egy nyaralóhely, és nem érdemes egy napra menni.
-Értem, akkor mondjuk úgy jó lesz, ha holnap odamegyek?
-Szupi, a plázában találkozunk!Szia!
-Szia!-mondta és kinyomta.
Mihent letettem a telefont Max faggatni kezdett!
-Mit mondott?Eljön?Van pasija?
-Hagyjál már, majd megtudod!
Kimentünk a teraszra, mindenki ült, senki nem szólalt meg, csak ültünk.
-Mi ez a nagy csend?-jött ki Fruzsi és Csabi röhögve.
-Nem tudjuk mit csináljunk...-mondta Dév és sóhajtott.
-Beszélgessünk.
-Miről?
-Az mindegy.
-Ja, holnap csajos napot tartunk!-jelentettem ki, erre mindenki tapsolni kezdett.
-Akkor mi?-kérdezte Max és a fiúkra nézett.
-Írunk egy pár dalt, meg próbálunk.-mondta J és feltette a lábát az asztalra.
-Ja, már úgy is rég próbáltunk.-mondta Peti.
-És ma?-kérdezte J.
-Hát, mivel esni fog valamit bent kell kitalálnunk.Hány óra?-kérdeztem unottan.
-15.
-Hú, még rengeteg időnk van...
-Van itt egy tó, elmehetnénk horgászni!-mondta Dani.
-Én is megyek!-mondta Betti és felállt.
Mindneki elment, csak én, Peti, Max és Fruzsi maradtunk otthon.
Max menni akart, de nem hagytam neki, mert fel kellett készíteni a randira.Fruzsi pedig csak azért maradt, hogy segítsen nekem, Peti, meg amúgy se akart menni.
-De én menni akarok!-mondta Max és durcásan keresztbe tette a kezét.
-Be akarsz égni Barbi előtt?Akkor mehetsz.
-Nem, de hogy.
-Akkor maradsz.Fruzsi is marad, segít felkészülni.
Amikor a többiek elmentek elkezdtük a felkészülést.Levágódtunk a kanapéra és kiadtam a "parancsot".
-Akkor most felmész és felöltözöl úgy, ahogy holnap fogsz menni.
-De úgy is fogsz segíteni holnap.
-Biztos, hogy nem.
-Mi?!
-Nem leszek itthon, csajos nap lesz és a plázában talizok Barbival!
-Ezt nem mondod komolyan!
-De, szóval jegyezd meg amit most mondunk.
Max felszaladt öltözni, mi lent beszélgettünk.
-Ki az a Barbi?-kérdezte Peti értetlenül.
-Max szerelme.
-De te nem azt mondtad, hogy nem szólsz bele más életébe?-kérdezte Fruzsi.
-Soha nem mondtam ilyet senkinek.
-De, Daninak.
-Mikor?
-Reggel, amikor megkért, hogy hozd össze Bettivel.
-Az nem az volt, én mondtam, hogy összehozom őket, de Dani nem kért belőlem.
-Ja, akkor félre értettem.
Nem sokárra jött Max.
-Na, milyen?
-Szupi, neked legalább van ízlésed.-mondtam mosolyogva.
-Kinek nincs?-kérdezte Fruzsi, azt hitte, hogy rá célzok.
-Csabinak volt egy kis problémája az első randitoknál.
-Fuu, arra emlékszek.-mondta Peti és vihogni kezdett.
-Eddig jó, akkor most Fruzsi lesz Barbi, és el fogjátok játszani a randit.
Max odajött, köszönt Fruzsinak beszélgettek, leültek, Max átadta az ajándékot ami most egy párna volt.
-Szuper, de ne nagyon nyomulj, csak természetesen.-mondtam.
-Ez nem igaz, rögtön smárold le!-mondta Peti.Nyakon vágtam, erre ő felszisszent és értetlenül nézett rám.
-A nők nem ezt akarják, de ahogy emlékszem, te sem csókkal kezdted.
-Ezt majd megbeszélitek, de nekem tippekre van szükségem!-mondta Max és leült mellém.
-Szóval, rágózol, de csak addig amíg meg nem látod a csajt.
-Értem.
-Legyél romantikus, vidám, de ne nyomulj!Ja, és ne tedd zsebre a kezed, mert azt hinné, hogy nem érdekel.
-Térj a lényegre, mindig, de legyél kicsit titokzatos is.-mondta Fruzsi.Peti már nagyon unta az egészet, és csak bólogatott.
-Ja és a legfontosabb, írj sms-t ha van valami, de nehogy az asztalnál, menj ki a wc-re.
-Értem, de kicsit félek.
-Akkor, mehetünk a tóhoz mi is?-kérdezte Peti.
-Menjünk.
Bezártam az ajtót, elindutunk és nem sokárra már a tónál voltunk.Hülyéskedtünk és hát, a nyaraló kulcsa beleesett a vízbe.Peti bement utána, de nem találtuk meg.
-Hát, ez fantasztikus...-mondtam idegesen és levágódtam a földre.
-Hogy fogunk bemenni?-kérdezte Bence idegesen.
-Van egy kulcs eldugva a kertben.-mondtam, de még mindig ideges voltam.
-Akkor nincs gond.
-Játszottunk, olyanok voltunk, mint az ovodások.Mivel hoztam laptopot és volt egy csomó film meg mese letöltve ezért azokat néztük.Először a Felhők felett 3 méterrel ment.
-Mit néztek?-jött oda J.
-Film.-mondta Dana.
-Ja, ez az a nyálas vámpíros izé?
-Nem, de hülye vagy.-mondtam, de ezt már nem is hallotta, mert kapás volt.
Kivették, és a kulcsom volt az.
-Egy kulcs.-mondta Dév, de mire odarohantam visszadobta a tó közepébe.
-Te norrmális vagy, ez a nyaraló kulcsa volt.
-Ja, bocs.
Kb. este 7 volt amikor haza indultunk.A nyaraló kapuban mindenki megállt. mert kulcs ugye nem volt.
-Most, mi lesz?-kérdezte Fruzsi, még világos volt, de már kezdett hűvösödni.
-A fán a madáretetőben van egy kulcs, de be kéne mászni.-mondtam és a fára mutattam.
Kb. negyed órába telt, mire eldöntöttük, hogy Bence bemászik a kapunk és megkeresi a kulcsot.
-Akkor én mászok?-kérdezte.
-Nem, majd én.-mondta Fruzsi irónikusan.
-De fariba nem tudok mászni.
-Ne rinyálj már, akkor bemászok én.-mondta Csabi és már indult is befelé.
Amikor beért mndenki tapsolni és fütyülni kezdett.
-Melyik fán van?-kérdezte.
-Nézd meg hátul a fenyőn, de nem biztos.
Csabi elment mi meg fagyoskodtunk a kapuban, mivel már hideg volt és csak egy topp meg egy szoknya volt rajtunk, a fiúkon meg atléta és rövidgatya.
-Nincs ott.
-Basszus, akkor nézd meg azon, amelyik a kiskertben van.
-Brig, gyere már be, mert egyedül semmit nem tudok.
-Pill.-mondtam és behúztam Petit egy fa mögé.
-Mit akarsz?
-Add ide a nadrágot.
-Nem.Én akkor mibe leszek?
-Szoknyába, vagy mit bánom én, de nem tudok így bemászni.
Peti végül beleegyezett és ide adta a rövidnacit.
Amikor visszamentünk mindenki röhögni kezdett, de nem foglalkoztunk vele.Bemásztam és elkezdtem keresni a kulcsot.
-Van valami?-kérdezte Fruzsi amikor meglátott.
-Semmi, de a szoknya zsebében ott van a telóm, hívjátok fel anyát.És hangosítsátok ki.
Peti hívta anyát de nem tudta beadni nekem, mert a kerítésen nem volt rés ahoz meg túlságosan szerettem a telóm, hogy bedobják.
-Szia Brig, mizu?-szólt bele anya.
-Csókolom, Peti vagyok.
-Á, szia Peti, mi a baj?
-Brig mindjárt elmondja.
-Szia anya.-ordítottam.
-Mivan?
-A nyaraló kulcsa beleesett a tóba és nem találjuk a pótkulcsot...
-A pótkulcsot elhoztunk, és nem is tudunk odamenni, mert a Balatonnál vagyunk üzleti úton.
-Akkor mindegy, megoldjuk!
-Nincs tippem, de okos gyerekek vagytok, megoldjátok...
Letettem a telefont.Mindenki jajjgatott.
-Csitu van, gondolkozni akarok.-mondtam és leültem a kerítés mellé, halottam, hogy a túloldalon egyre hülyébb ötletek vannak.
-Gyertek be!
-Szoknyába?-kérdezték a csajok felháborodva.
-Kérjetek gatyát a fiúktól.
-Én nem veszem le.-modták páran.
-Az nem érdekel, de most mindenki bemászik, max egy létrát tudok adni.
-Akkor hozzad.
Odavittem a létrát, mindenki bemászott és tovább gondolkoztunk.
-Nincs nyitva valami ablak?
-Nincs, csak a fürdőbe.De az meg az emeleten, legfelül van.
-Akkor valaki bemászik azon.-mondta J.
-Szúnyogháló van rajta.
-Azon ne múljék.
-És ki fog bemászni?
-Majd Peti, ő jó mászó.
-De nem fér be az ablakon.
-Tényleg, lánynak kell.
Végül eldöntöttük, hogy én mászom be, mert ki más...
-Akkor Brig, indulj...-mondta Dév és mutogatott.
Először kisszékkel próbáltuk, de túl magas volt.Hoztunk nagyobb széket, az is alacsony volt, végül a nagy székre rátettük a kis széket, de még így se értem fel.
Végül már 3 nagyobb székből csináltunk piramist és arra álltam fel, de még mindig nem értem fel.
-Basszus, de hülyék vagyunk, ott a létra.-mondtam.A többiek odahozták a létrát és arról másztam be.Az ablakon bejutottam miután leszedtem a hálót.Csak az volt a probléma, hogy előző este benne hagytuk a vizet a kádban.Majdnem beleestem, de nem, viszont mindenhol pókok voltak, nagyon féltem, de megcsináltam, kimentem a fürdőből megkerestem a kulcsot és kinyitottam az ajtót.
-Ki a király?-kérdeztem vigyorogva amikor kinyitottam az ajtót.
-Ezt nem gondoltam volna rólad, azt hittem meghalsz.-mondta Bence és megölelt.
-Kösz, hogy bízol bennem.
-Én se gondoltam, hogy bevállalod, de J már majdnem feltörte a zárat.
-Még jó, hogy nem sikerült, mert ajtót is csináltathatnánk.
-Ez eszembe se jutott.
Bementünk levágódtam a nappaliba.
-Én ma innen fel se állok.Dév, hozz egy kólát légyszi!
-Minek?
-Mert szomjas vagyok...
-Akkor hozol magadnak.
-Ma ti szolgáltok engem!
Hozott nekem kólát, beszélgettünk még, amikor már éppen aludni akartunk csöngettek.
Kinyitattam az ajtót, és nem hittem el, amit látok.Két rendőr állt az ajtó előtt.